Ki döntött az öt és félmilliárdnyi EKF-maradvány sorsáról?

A közgyűlés múlt heti döntésével hivatalos formában is bizonyossá vált, hogy a Nagy Kiállítótér nem valósul meg az eredeti helyszínen, annak egy leegyszerűsített változata jön csak létre a Zsolnay-negyedben - az így fennmaradó kétmilliárdnyi "talált pénz" sorsáról tehát dönteni kellett.

Mivel a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont az eredetileg tervezett nyolcmilliárd helyett ötmilliárdból valósul meg - az épület egy szinttel kisebb lesz -, s egyéb megtakarítások is keletkeztek, összesen 5,6 milliárdos forrás felhasználásáról dönthetett a testület. Illetve az ülés előtt valakik.

Az ellenzék szerint ugyanis - bár örvendetes, hogy sokmindenre jut így pénz - az eljárás módja kritikán aluli volt.

„Az a fő problémánk, hogy lényegében néhány kamarilla politikuson kívül senki nem volt bevonva az öt és félmilliárd forint felhasználásába. Szerintünk kisebb összeg esetén is méltánytalan ez az eljárás, s végül ezért sem fogadtuk el az előterjesztést" - mondja Páva Zsolt, a nagyobbik ellenzéki frakció vezetője. Szerinte nem csak az ő problémájuk mindez, hiszen a szocialista képviselőket és a részönkormányzatokat sem kérdezték meg. Azt fájlalják az egész ügyben a legjobban, hogy ismét olyan döntés született, amelyet néhány ember kitalált, s amit nem előzött meg egyeztetés.

Gonda Tibor alpolgármester szerint azonban sok újdonságról nincs szó az előterjesztésben, így a városháza szakmai gárdája a városvezetőkkel kiegészülve felelős döntést tudott hozni.

Elmondása szerint az ellenzék azért csak a közgyűlés napján szembesült az öt és félmilliárd majdani helyével, mert a projektek nagy része az eredeti pályázati anyagban is szerepelt - csak később kivették őket. "Tulajdonképpen a mostani döntéseink jelentős részét már korábban legitimáltuk" - mondja a tisztségviselő.

Ennek értelmében kiegészülnek a köztérfejlesztések: a tettyei területekre 200, a megyervárosiakra 155 millióval több juthat, míg több, korábban kirostált elemet is visszavettek a kulcsprojektbe. Így újulhat meg 150-150 millióból a Rókus-sétány és a Köztársaság tér, a Krisztina- a Diana tér és a kertvárosi piac 200 milliót kaphat, a Névtelen utcában pedug negyedmilliárdért „Sport Agórát" hoznak létre. Mindezek mellett 100-100 millió jut a Kálvária-domb és a Napliget rehabilitációjára.

Folytatva a sort Gonda hozzáteszi: a török emlékek és a középkori egyetem (a Jakováli dzsámi és a Memi pasa fürdőjének felújítására 300 milliót, a középkori egyetemre 200 milliót költhetnek) rendbetételéről már a világörökségi projektek kapcsán döntöttek - évekkel ezelőtt.

"Úgy gondoltuk, közmegegyezés lesz a múzeum utca és az azt övező ingatlanok rekonstrukciójára elkülönített összegek megemelése során is" - mondja arra vonatkozólag, hogy egymilliárd jut a Modern Magyar Képtár teljes felújítására és a Káptalan utcai múzeumi épületek, kertek és közterületek kicsinosítására is.

„Azt is láthatja mindenki, hogy a színházak felújítása is sürgető feladat (a Pécsi Nemzeti Színház technikai eszközeinek és épületének korszerűsítésére 800 milliót, a Harmadik Színház felújítására 250 milliót, a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad modernizációjára pedig 50 millió forintot különítettek el), ezért gondoltuk úgy hogy a szerintünk szakmailag is megalapozott döntéseket támogatni fogja az ellenzék" - mondja Gonda, aki kérdésünkre azért elismerte: "valóban szerencsésebb lett volna, ha politikai egyeztetés előzi meg a döntést".

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva