Két tannyelvű iskolák: az államtitkárnak írt a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója

Jórészt pécsi szakmai észrevételek alkotják annak a javaslatsornak a gerincét, amelyet a Kétnyelvű Iskolákért Egyesület (KIE) juttatott el minap az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkárságához - tudta meg a Pécsi Újság.hu. Mint ismert, komoly ellenállást váltott ki a tárca új rendeletterve, amely a jelenleginél jóval szigorúbban szabályozná a két tannyelvű iskolákban folyó oktatást. A Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, iskolájuk sajátosságaira kitérve, külön levelet is írt Gloviczki Zoltán államtitkárnak.

Emlékeztetőül: az eredeti rendelettervezet az eddigi gyakorlattal szemben például nem engedné meg a matematika, illetve a történelem idegen nyelven való oktatását, helyette pedig elsősorban a természettudományok - a kémia, biológia, illetve a fizika - irányába kívánja eltolni a két tannyelvű képzést. Továbbá a tagozatos diákok száz százalékától várták volna el, hogy az érettségin elérjék a középfokú szintet. Emiatt az ország két tannyelvű intézményei együttesen fordultak a döntéshozókhoz a KIE-n keresztül (lásd keretes írásunkat).

- Sérelmezzük, hogy a matematikát és a történelmet már nem lehet idegen nyelven tanítani, hiszen 1987-től a két tanítási nyelvű iskolákban a matematika, a történelem, a fizika, földrajz és biológia tantárgyakat kellett idegen nyelven tanítani, amely arányosan fedte le a reál- és humán tudományokat - érvelt az államtitkárnak írott levelében Gaál Tibor, a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója.

Az iskola egyébként az első tíz hazai intézmény között volt, amely ilyen tagozatot indított, először olasz, majd később már spanyol nyelven is.

A matematika és a történelem esetén a szaktanárok hosszú távú tapasztalatokkal, kidolgozott tanmenetekkel, tananyagokkal, szakszótárral, hagyományokkal rendelkeznek - folytatta -, az új tantárgyak esetén hasonló szintig eljutni sok éves munka esetén lesz csak esély.

Gaál Tibor több - speciálisan a Kodályra vonatkozó - nehézségeket is felvet: a „kis" nyelvek - mint a náluk oktatott olasz és spanyol - sokkal nehezebb helyzetben vannak, ezeket ugyanis nyelv- és természettudományos szakpárként felvenni nehézkes az egyetemen.

- Ezért a fizika, kémia, földrajz és biológia tantárgyak idegen nyelven való tanítása szaktanár hiányában szinte megoldhatatlan. A felmenő osztályokban más tantárgyakat tanítunk idegen nyelven, így az átmeneti időszakban még nehezebb az óraszámok összehangolása, az idegen anyanyelvű tanárok kötelező óráinak biztosítása. A természettudományos óraszámok egyébként is minimálisak, ezekből nehezen jön ki egy-egy tanár óraszáma - hívta fel a figyelmet.

Gaál Tibor úgy látja, az általában humán érdeklődésű leendő diákokat elrettentheti, hogy a reáltárgyakat idegen nyelven kell tanulniuk úgy, hogy a matematikai szaknyelvet nem ismerik a célnyelven.

Az igazgató szerint tehát, ha életbe lép a rendelet, az további terheket ró a nebulókra.

Az érettségi tantárgyak száma nőni fog, hiszen a kötelező négy tárgyon kívül még legalább kettőből kell érettségizniük a diákoknak, hogy a két tannyelvű érettségi feltételéül szabott két idegen nyelven letett vizsga is meglegyen. Tehát legalább hat tantárgyból kell érettségit tenni, de az előre hozott érettségik korlátozásával előrehozott vizsgaként nem fogja tudni a diák ezeket, a terhelést elosztva hamarabb, teljesíteni - így az igazgató.

Balikó Gergő