Kaphat-e akárhány milliárdot Pécstől a Suez a bécsi döntés után?

A címben feltett kérdésre a válasz röviden: nem.

De nézzük bővebben.

Hetek óta tudható, hogy a bécsi választott bíróságnak és annak, hogy oda ki és milyen keresetet ad be a pécsi Vízmű-ügyben, semmi jelentősége sincs.

Tetszik vagy nem tetszik, jogosnak tartja-e valaki vagy sem a Suez követelését Pécs városával szemben, lényegében a nullához közelít a hírértéke annak a vasárnapi szenzációnak, hogy a franciák hivatalosan is tízmilliárdos kártérítési igényt jelentettek be. A bécsi döntés ugyanis, és ez október eleje óta ismert, Magyarországon nem lesz végrehajtható.

Akkor sem, ha Pécsnek adnának igazat az osztrák bírák, de ugyanezért akkor sem, ha a pécsieknek kellene majd Bécs szerint fizetniük.

Mint írtam, mindez hetek óta tudható. Például a HVG című gazdasági hetilap október 5-én megjelent írásából, mely szerint:

„Már a parlament alkotmányügyi bizottságán is túljutott Vas Imre (Fidesz) pesterzsébeti képviselő formailag önálló javaslata, amely szerint a jövőben a kiemelt - a 400 millió forintos perértéknél több pénzről folyó - ügyekben ne ítélkezhessen választott bíróság, ha az egyik peres fél az állam vagy önkormányzat, illetve ezek hivatala, cége. A regula a visszamenőleges törvénykezéssel született jogszabályok tárát gazdagítaná, hiszen a választott bíróságok akár évekkel ezelőtt született szerződésben kikötött illetékességét is megvonná. Ez azt is jelenti, hogy aligha ítélkezhet a pécsi vízmű önkormányzati einstandja nyomán kiebrudalt francia befektető kártérítése ügyében a kikötött bécsi választott bíróság. (...)"
De ha ítélkezne is, folytatja a HVG „(...) egyelőre talány, hogy az osztrák kamara mellett működő bírák ezek után befogadják-e a keresetet, s amennyiben igen - és föltéve azt is, hogy jogosnak minősítik a vízmű követelését -, az ítélet végrehajtható lesz-e Magyarországon. A külföldi választott bíróságok ítéleteiről ugyanis a magyar rendes bíróságok adnak ki úgynevezett végrehajtási tanúsítványt. (...)"

A tanúsítványt pedig, tehetjük hozzá, ha életbe lép a Vas Imre-féle módosítás, magyar bíróság nem adhatja ki.

Nevezheti persze a fentieket bárki alávaló galádságnak, jogi csűrés-csavarásnak, erővel való visszaélésnek, vagy visszamenőleges törvényalkotásnak, bárminek, de a helyzet az, hogy valósággá lett, ami a Vízmű-foglalás valódi és talán mindenki által elfogadható oka kellett, hogy legyen.

Nevezetesen, hogy egy magyar városban ne külföldiek árulják a magyar lakosságnak a magyar vizet. A lényeget tekintve ez ilyen egyszerű. 

Pauska Zsolt