Jön a nagy pécsi leégés? - a Napi az EKF-ről

A különböző - és meglehetősen gyakori - személyi változások, pozícióharcok mellett az sem túl biztató, hogy független szakértők, sőt legutóbb maga Mészáros András, az EKF főigazgatója is úgy fogalmazott: a több mint 30 milliárd forintos, központi és uniós forrásokból finanszírozott program feszített tempóban is csak akkor valósítható meg, ha nem jön közbe semmi.

A helyhatóság által decemberben jóváhagyott öt nagy beruházásra már csak tavasszal lehet pályázni, és finanszírozásra szerződést kötni - a regionális operatív programok irányító hatóságával - pedig optimális esetben májusban. Az egyenként is többmilliárdos beruházások megvalósítására, a Zsolnay kulturális negyedre, az úgynevezett nagy kiállítótérre, a regionális könyvtárra vagy az egyetemi tudásközpontra csupán 15-18 hónap marad.

A 2010-es határidő így is csak akkor tartható, ha nincs gond az uniós pályázattal, ha időben befejeződik a régészeti feltárás, ha egyetlen engedélyt sem fellebbez meg senki, ha a tervezők és a kivitelezők - utóbbiakat csak nyáron választják ki - napra, sőt órára betartják a határidőket.

Nem ezt erősíti, hogy az EKF úgynevezett művészeti koncepciója sem készült el határidőre, így azt már csak az idén tudja megvitatni az önkormányzat. Miután Méhes Márton a közelmúltban lemondott, az EKF-nek jelenleg nincs művészeti igazgatója, s lehet, hogy nem is lesz. Helyette várhatóan egy neves helyi alkotókat tömörítő csapat felel majd a programokért, bár egyelőre ez sem biztos.

Ráadásul a korábban elkészült tervek egy részét - a megépülő intézmények fenntarthatósága miatt - módosítani kell. Ez legfőképp az eredetileg 7-9 milliárd forintból felépítendő, mintegy ezer nézőt befogadó konferenciaközpontra igaz.

Az EKF "gazdái" ugyanakkor hozzáteszik: a megépülő új létesítmények döntően már meglévő intézményeket fogadnak be, ezért a már most is nagymértékben eladósodott város kasszáját jelentősen nem terhelik tovább.

Ettől függetlenül aligha véletlen, hogy a kormány elsősorban a beruházások előkészítésének lassúsága miatt aggódik, s próbál egyre határozottabban fellépni, jóllehet kényes helyzetben van, hiszen az EKF pécsi program, s ha átnyúl a helyiek feje felett, nem biztos, hogy jól jön ki belőle.

Ez az olykor személyi kérdésekben is kicsúcsosodó dilemma egyébként már hosszú ideje feszültségforrás a város és a kormány között. Mértékadó és a programért szívből aggódó helyi szakemberek döntő többsége szerint menteni kell a menthetőt, s a legfontosabb beruházások legalább részbeli megvalósítására kell koncentrálni.

Valami végre kezdődjön el és valósuljon meg a Zsolnay kulturális negyedben - a szakemberek elsősorban a gyár látványmanufaktúráját említik -, épüljön meg a nagy kiállítótér, illetve a koncertközpont. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a még néhány hete is emlegetett teljes program megvalósításáról már a város vezetői is letettek, hiszen karácsony előtt Tasnádi Péter polgármester négy nagy építkezésről, illetve a közterületek rekonstrukciójáról beszélt, amelyek a jövő év közepén biztosan elkezdődnek.

De például a repülőtérről már szinte senki sem ejt szót. Azt egyébként a polgármester is elismeri, hogy az EKF intézményrendszerét nehezen sikerült kialakítani. Ráadásul az is hátráltatta a program megvalósítását, hogy az uniós pénzekhez csak az idén lehet hozzájutni.

Ami az ugyancsak több mint 30 milliárd forint értékű, döntően vállalkozói tőkéből megvalósuló beruházásokat illeti: a Búza téren már elkezdődött a szállodaépítés, nyárra kész lesz a térség első 18 lyukú golfpályája, az egykori tüzérlaktanya hasznosítására pedig kiírták a pályázatot.

Napi Online