Itthon is mentettek már meg életeket a Törökországban túlélők után kutató baranyai tűzoltók

2023. február 10. péntek 13:58

Baranya vármegyéből négy hivatásos tűzoltó utazott a törökországi Antakya városába, hogy segítsenek a földrengés miatt romok között rekedt túlélők felkutatásában. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan beszámol a mentésről hivatalos weboldalán és Facebook-oldalán is. Ahogyan mai bejegyzésükben is írták, a HUNOR nem adja fel a reményt.

De kik is azok a baranyai tűzoltók, akik vállalták, hogy a családjuktól több ezer kilométerre, éjt nappallá téve, épségüket kockáztatva kutassanak a romok között?

Farkas Roland tűzoltó őrnagy 1994 októberében kezdte meg a szolgálatát, a Pécsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon. 2005-ben szolgálatparancsnok-helyettes, majd 2012-ben szolgálatparancsnok lett. Munkáját mindig lelkiismeretesen és teljes elhivatottsággal végzi, 2015-ben Bátorságért Érdemjelet kapott a belügyminisztertől. 2019-ben, szabadnapján egy kerékpáros életét mentette meg, ekkor Hősies helytállásért ismerték el. Az esetről a Katasztrófavédelem magazin is beszámolt. Roland a kezdetek óta tagja a HUNOR Mentőszervezetnek.

Kopasz Zsolt tűzoltó százados 2005-ben szerelt fel Komlón, ahol 2011 decemberében szolgálatparancsnoki pozícióba került. 2012 és 2013 között a Baranya megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálatban dolgozott, majd 2013 augusztusától a Pécsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság „C" szolgálati csoportjának parancsnoka lett. A százados több alkalommal bizonyította rátermettségét, 2017-ben példás és hősies helytállásáról tett tanúbizonyságot, megmentette egy kilenc éves gyermek életét. A 2022-es Pécs-patacsi tűzeset során elsőként ért a helyszínre, ellátta a tűzoltásvezetői feladatokat. 2022 októberében ő képviselte a beavatkozó állományt, mikor Baranya megye közgyűlése Közrend-közbiztonság-díjat adományozott a tűzoltásban résztvevő hivatásos és önkéntes egységek részére. A százados 2013 óta erősíti a HUNOR csapatát.

Berényi Imre tűzoltó főhadnagy 2010 óta hivatásos, 2017-től kezdve pedig Mohácson lát el szolgálatparancsnoki feladatokat. A baranyai csapatot tekintve Imi a legképzettebb, ami az alpintechnikai tudást illeti. 2014 óta fontos tagja a HUNOR-nak. Több alkalommal szervezője kötéltechnikai képzéseknek, de világversenyeken is bizonyította már szakértelmét. 2019-ben Mohácson az Év tűzoltójának választották.

Riba Lajos címzetes tűzoltó zászlós 2004-től 2015-ig Pécsett teljesített szolgálatot, előbb beosztott tűzoltói, majd különlegesszer-kezelői beosztásban. 2011 októberében a vörösiszap-katasztrófa felszámolásában közreműködők között ő is „rendkívüli helytállásért vörösiszap-katasztrófa" érdemjelet vehetett át. Lajos 2015 novembere óta Komlón teljesít szolgálatot, a HUNOR-nak 2013 óta tagja.

Két csapatban dolgoznak a magyar HUNOR mentőszervezet tagjai.

A csapatokat Alfa és Bravo névre keresztelték.

A képek azokban a ritka pillanatokban készültek, amikor megálltak egy percre, hogy koszosan, fáradtan, de mégis mosolyogva üzenjék meg nekünk: „Mi jól vagyunk, töretlen a lelkesedésünk, ne aggódjatok miattunk!"

A Katasztrófavédelem beszámolója szerint feszült várakozás, majd üdvrivalgás, összeölelkezés – ez történik, valahányszor kihoznak egy élő embert a mentőcsapatok a romok alól Törökországban. Az Antakya városában lévő, hátfalára dőlt szállodába, és a környező, itt-ott még lángoló épületekbe egyre nehezebben tudnak még a legtapasztaltabb szakemberek is behatolni. A HUNOR mentőcsapata az erőgépek, markolók és betontörők által feltárt területen dolgozik, olykor maguk által készített eszközökkel. A két részre osztott csapat, az Alfa és a Bravo tagjai jól vannak, éjszakára sem állnak le a kutatással. Eddig tizenhét túlélőt mentettek ki a romok alól, és huszonkilenc halottat hoztak felszínre, valamint több állatot is kimenekítettek.

Csak lassan tudnak haladni az erőgépek, huszonnégy óra alatt pár tíz métert tárnak fel – erről számolt be az egyik csapat tagja. Az általuk megtisztított területen még mindig áthatolhatatlan mennyiségű a törmelék, ezt a magyarok a maguk gyártotta, vizes ballonokból kialakított vödrökkel szedik ki, így haladnak centiméterről centiméterre.

Tegnap a főutcán helyreállt a közvilágítás, de többnyire nincs áram és víz sem, így a magyar csapat bázisán üzemelő aggregátor arra is szolgál, hogy a helyiek feltölthessék a telefonjaikat, akik még mindig reménykednek abban, hogy szeretteiket el tudják érni a romok alatt. A kicsengő telefonokat a TEK munkatársai bemérik, ezzel adva támpontot ahhoz, hogy merre induljanak a kutatók.

Beszámolók szerint a török alakulatok rendkívüli módon hagyatkoznak a magyarok szaktudására, többször kértek már tőlük szakmai segítséget, az is előfordult, hogy az általuk mért adatokat is felülvizsgáltatták a magyar csapat műszereivel.

A HUNOR aggregátora az orvosok munkáját is segíti, ezekkel melegítik az infúziót.

Az egyik legnagyobb probléma az üzemanyag pótlása, a helyiek a roncsautókból leszívott benzinnel segítik a csapatokat, de kávét, élelmet és takarókat is visznek a mentőcsapatoknak, így fejezve ki hálájukat a segítségért.

A HUNOR a TEK, az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Honvédség orvosaival, valamint a kint dolgozó többi magyar és külföldi önkéntes csapattal vállvetve küzd a túlélőkért. A város lakói mindeközben türelmesen várakoznak a kutatási területen kívül.

A hátfalára borult szállodában lévő liftakna járható maradt, de annak feltárása nagyon veszélyes, ugyanis az utórengések miatt folyamatosan mozgásban vannak a romok. A keresőkutyák jelzései az iránymutatóak, ám a szűk rések feltárása, és a nehéz elemek eltávolítása hosszabb időt vesz igénybe. A HUNOR hivatásos tűzoltói minden eszközt felhasználnak, ami a rendelkezésükre áll, a ballonokból készült vödrök mellett gyártottak már hosszabbítót és elosztót is a romok között fellelhető anyagokból.

Saját épségükre fokozottan ügyelnek, a két csapat alegységvezetője arról számolt be, hogy töretlen a munkabírásuk, de figyelnek arra, hogy kellő pihenőidő is jusson mindenkinek.