Füredi Péter, az önkormányzati bizottság elnöke a pénteki ülés előtt a sajtó képviselőinek azt mondta, a jelentés konkrétan, név szerint felsorolja a lehetséges felelősöket, akiknek vélelmezhetően komoly szerepük volt az Expo Center körül kialakult helyzetben. Hangsúlyozta: a megnevezettekkel szemben büntető eljárások, polgári perek, valamint különböző etikai és fegyelmi eljárások megindítását indítványozzák. Füredi véleménye szerint a felelősség döntéshozói, tervezői és kivitelezői szinten is felmerül.

- Tudomásul kell venni végre, hogy nagy horderejű kérdésekben nem lehet úgy döntést hozni, hogy annak nincs felelőse, következménye - nyilatkozta a vizsgálóbizottság létrehozásának okairól az MDF-es képviselő.

A grémium tagjai, Trombitás Károly (Fidesz) és Kővári János (ÖPE) hétfői - lapunkban is megjelent - sajtóközleményükben már bejelentették: kezdeményezik, hogy a jelentést „teljes egészében hozzák nyilvánosságra, hogy bárki megismerhesse az igazságot".

Erre - a hivatalos fórumoktól függetlenül - a Pécsi Újság.hu olvasóinak már most lehetőségük nyílik. 

(A jelentés nyilvánosságra hozatalának érdekében Papp Judit, Pécs címzetes főjegyzője is megtette egyébiránt észrevételeit, amelyeket a pénteki bizottsági ülésén elfogadtak. Az alábbiakban csatolt dokumentum már tartalmazza a módosításokat - a szerk.)

A jelentés első részében meghallgatási anyagok, belső feljegyzések, jegyzőkönyvek, valamint iratok kerülnek megemlítésre. A másodikban olvashatóak a személyi felelősséggel kapcsolatos kérdéskörök. A harmadik egységben egy határozati sor szerepel.

Feltételezve, hogy nem minden olvasónknak lesz ideje a mellékelt dokumentum tüzetes tanulmányozására, az alábbiakban a második rész egyes kitételeit idézzük, melyekben a személyi felelősséget nevesítik a bizottság tagjai:

Kelemen László vezérigazgató és Toller László polgármester szerepéről

"13. Kelemen Lászlónak a PVV Rt-én belüli szerepét ki kell emelni. Egyértelműen a cégen belül ő forszírozta a beruházást minden áron, és kommunikálta annak szükségességét, illetve értékelte túl saját szervezete képességeit. Ő jegyezte a leglényegesebb kezdeményezéseket, és ő képviselte a beruházási szándékot külső fórumokon. A kapcsolatot is ő tartotta városvezetéssel, illetve személyesen Toller Lászlóval - akinek ugyancsak kulcsfontosságú a szerepe a beruházás sorsában valamint Bachmann Zoltánnal és Kukai Tiborral.""A beruházással kapcsolatban Toller László személyes szerepe a meghatározó. Az is látszik, hogy a polgármester kezdeményezése és irányítása meghatározó abban a kérdésben, hogy a PVV Zrt. által felállított Kht-n keresztül, a testület elől a beruházás döntési kérdéseit elrejtették, elzárták, a polgármester ez irányú törekvése egyértelmű.

Toller László ugyanakkor minden esetben saját értelmezése szerint kezelte a közpénzek, avagy a magáncég, vagy nem magáncég kérdést. Ebben nem következetes, hanem érdekei, illetve a beruházás érdekei szerint alakította a megítélést. Amikor a testületet távol akarta tartani az ügytől, akkor véleménye szerint a beruházás egy magáncég magánügye volt, és nem használtak fel közpénzt, hiszen érvelése szerint a banki hitel külső magán forrás. Ugyanakkor a hitel fedezetéül városi ingatlanokra jegyeztek be jelzálogjogot.

Toller eszmefuttatása szerint a város vagyonának felhasználására nem került sor, és így itt közpénzről nincs szó. Azzal nem volt hajlandó foglalkozni, hogy addig ezen jelzáloggal terhelt ingatlanok felett a város elveszítette rendelkezési jogát, és arról sem beszélt, hogy az ismert fejlemények esetén a város költségvetését terheli a beruházás termelte veszteség, és a nyereség elmaradása mellett a hiteltörlesztés is, még ha ez a PVV Zrt. költségvetésén megy is keresztül. A Toller-féle érveléssel a közbeszerzési kötelem alól a város, illetve a PVV Zrt., vagy ha úgy tetszik, a Kht. kibújt. A kibújási szándék okaira csak következtetni lehet.

A frakció Toller László kezdeményezéséről nem döntött, mivel a beruházás közgyűlés elé sem került. (...)

"A formális döntéseket ugyan a PVV Zrt. IT. hozta meg, de a döntés forrása, amely nélkül ez a beruházás nem valósult volna meg az Toller László személyéhez fűződik. Ő nélküle, az ő ellenében nem kezdődött volna el egy ilyen aránytalanul túlméretezett beruházás, amely alapvetően hibás és téves koncepción alapult, a helyi piaci viszonyokat, az országos és nemzetközi trendeket nem reálisan értékelte. Erőltetett politikai célból eredően egy ábrándképet akart a siker szimbólumaként feltüntetni, amely sem a város, sem a PVV Zrt. teherbíró képességéhez nem igazodott. Ez a felelősség különösen akkor válik még súlyosabbá, amikor a sikertelen pályázat után hitelből is erőltette a továbbfolytatást a politikai siker érdekében."

Bachmann Zoltán és Kukai Tibor tervezők szerepéről

"Tekintettel arra, hogy az épületet tervezőkért a generáltervező, Bachmann Zoltán felelősséggel tartozik ezért az ő felelőssége megkérdőjelezhetetlen." (...)"Az általános engedélyezési és tendertervek tekintetében a tervezőket képviselő Bachmann Zoltán és Kukai Tibor elhitették a megbízóval, hogy csak a sátras változat a jó megoldás, hogy jó hőszigetelő, hogy jó lesz az akusztikája, illetve vállalták a szerződésben, hogy az év minden napján használható, gazdaságos épületet terveznek. Mindennek az elkészült épület nem felel meg. Az elkészült épület a tervezői programnak sem felel meg.(...)
 
"1. A tervező az építtetőt és a közvéleményt nem valós piaci potenciál látszatával félrevezette, megtévesztette azzal, hogy a tervezési munkát látszólag, mint a PTE Műszaki Kara végzi el, és azzal az illúziókeltéssel, hogy az egyetem ilyen téren a legszakavatottabb a feladat elvégzésében.

A tervező egyes meghatározó személyei visszaéltek a PTE-n belüli befolyásukkal és jogosultságukkal azáltal, hogy a PTE és annak vállalkozásának nevében vállalták el a tervezési megbízást úgy, hogy a felelősségi kötelem a munkáltatójuknál, azaz a PTE-nél, míg az üzleti haszon azon vállalkozásaikban keletkezett, melyeket a PTE nevében aztán a munka elvégzésével megbíztak." (...)

"A PTE hírnevével való visszaélés, a PTE mint tervező látszatának felhasználása a saját vállalkozások munkával való ellátása érdekében, valamint a PTE - feltehetőleg tudtán kívüli - felelősségi kockázatba hozásának okán a tervezők felelőssége büntetőjogi értelemben is felmerül." (...)

"Tervezők (Kukai Tibor és Bachmann Zoltán is) a dokumentumok tanúsága szerint a tervezett koncepcióról, illetve annak szerkezeteiről az azt megkérdőjelező kérdésekre olyan válaszokat adott, amely súlyos tévedésként, tudatlanságként, vagy az építtető szándékos félrevezetéseként értékelhető csak. (A szerkezet avulásáról, épületfizikai jellemzőiről, stb.)." (...)

"A tervezők egyébként általánosan alkalmazzák azt a retorikát, hogy magukat a legnagyobb szaktekintélynek állítják be. Minden tartalmi kérdésként elhangzik, hogy a legtekintélyesebb szakemberekből állt a tervező gárda, és Bachmann Zoltán minden hivatalos papíron felsorolja összes titulusát.

Kukai Tibor még azt is mondta, hogy Bachmann Zoltán nagy művész, így neki megengedhető az is, hogy a butaságot mondjon. Bachmann Zoltán még azt is mondta, hogy a ház tulajdonképpen egy kísérletnek tekinthető. Ez elég különös megállapítás, ha azt nézzük, hogy az építtető nem kísérletre akart elkölteni 3 milliárd forintot, hanem egy építés beruházásra." (...)

"A tervező - ez esetben Bachmann Zoltán - felelőssége azért sem lehet kérdéses, mert az alkalmatlanná nyilvánított, és mindenki számára nyilvánvalóan megtarthatatlan első sátorszerkezet esetleges javítgatásai után Bachmann Zoltán tervezői nyilatkozatba adta, hogy a megépült épület a terveknek megfelelően készült el, és rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ezzel az eredményben játszott tervezői szerepéről írásban nyilatkozott.

Ezen túlmenően hozzájárult ahhoz, hogy egy épületet használatba vegyenek, amelynek lehetett kockázata életre- és vagyonra is." (...)

"A kivitelezés során dr. Kukai Tibor, mint a hitelt nyújtó MFB műszaki ellenőre is eljárt a PILIER Kft. képviseletében és „független" műszaki szakértői jelentéseket készített a hitel folyósításához, részt vett a kivitelező kiválasztásában, mint bíráló bizottsági tag, a kiviteli tervek készítésénél, mint a tervezők koordinátora jelent meg, az engedélyezési terv esetében, mint a megbízott képviselője járt el." (...)

"Kukai Tibor képviselte a PTE-t, mint tervezőt az első két tervezési szerződés megkötésekor. Mint az egyetem vezető tisztségviselője felhasználta az egyetemet arra, hogy az egyetem vezető oktatóinak vállalkozásait - alvállalkozóként megbízva - munkához juttassa, míg az egyetem nevében vállalt generáltervezői felelősséget úgy, hogy a bevételből az egyetem nem részesült.

A kétséges színvonalú és tartalmú tender tervek alapján lebonyolított vállalkozásba adási eljárásban Kukai Tibor a tervező képviseletében vett részt, és mulasztásával közreműködött abban, hogy a vállalt műszaki tartalom számonkérhetősége a rossz megállapodás következményeként megszűnt. Ebben az eljárásban ő volt a legszakavatottabb abban, hogy a tervezett műszaki tartalom minősége felett őrködjön. Ezzel szemben ezt elmulasztotta, és nyilvánvalóan az eljárás által tudomást szerzett arról, hogy a műszaki tartalom változtatása a beruházás számára milyen kockázatokat rejt magában. Ezt követően a tervezési folyamatot koordinálta és a tervezőket képviselte az egyetem tulajdonában lévő Politechnika Kft. által vállalt kiviteli tervezési munka során is.

Közvetlenül ezt követően Kukai Tibor a hitelt nyújtó banktól független szakértői megbízást fogadott el, noha ekkor már a kockázatokat ismerte, illetve ismernie kellett." (...)

HA A TELJES ANYAGOT IS ELOLVASNÁ: KLIKK IDE!

EQM - Fotó: Dittrich Éva