Illegális migráció Magyarországra

2009. december 17. csütörtök 16:51

Illegális migráció Magyarországra
2009. október közepén a magyar-szerb határon illegálisan átkelni próbáló 15-18 koszovói állampolgár sorsa borzolta fel a magyar kedélyeket: a Tiszába fordult csónakból kiesett emberek közül csak néhányan jutottak élve a partra, többük holttestét napokkal később találták meg a magyar és a szerb hatóságok.

Magyarország az uniós és a schengeni csatlakozás óta a nemzetközi migráció számára egyre vonzóbb célpont, bár elsősorban nem végcélja a vándorlásnak, hanem inkább tranzitország, ahonnan a népszerű, gazdaságilag előnyösebb helyzetben levő uniós államok felé továbbutaznak a harmadik országok állampolgárai. A migráció a ma világ természetes folyamata, az a tény pedig, hogy a fejlett országok nem mindig nyitottak a szegényebb bevándorlók fogadására, szükségszerűen magával hozza az illegális migráció növekedését is. (2009 első kilenc hónapjában 7.485 illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt regisztrált a magyar rendőrség, ez 43%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.)

A migrációs számokkal együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése érdekében a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió és Magyarország is tesz az illegális migráció ellen. Számos nemzetközi szerződés segíti elő az országok, rendőrségek, hatóságok közötti együttműködést a különösen veszélyes embercsempészet vagy az emberkereskedelem elleni küzdelemben.

Az embercsempészet a célzott állam jogrendjének megsértésén kívül gyakran jár a csempészett személy életének veszélyeztetésével (ahogy a szerencsétlenül járt koszovóiak esetében), valamint anyagi kizsákmányolásukkal (a Tiszába fulladt emberek fejenként 6000-8000 eurónyi összeget fizettek a csempészeknek). Az emberkereskedelem ugyanezen kockázatok mellett a szállított emberek méltóságát, ember voltát semmibe véve őket áruként, tárgyként adja-veszi, a modern kor rabszolgáiként, vagy szervbankként kezeli áldozatait. Érthető, hogy a legtöbb nemzetközi egyezmény e súlyos bűncselekmények megakadályozását, megelőzését, az elkövetők elfogását és az áldozatok segítését szolgálja.

Sok példa van azonban a más típusú, más tárgyú együttműködésre is. Az Európai Unió tagállamai közösen erősítik külső határaik ellenőrzését, egységesítik információs- és vízumrendszereiket, közösen tárgyalnak a migránsok származási országaival és egymással együttműködve gondoskodnak a be nem fogadott migránsok hazaszállításáról is. Az EU igyekszik a migráció által okozott problémát annak minden aspektusából kezelni, beleértve ebbe az európai országokban tapasztalható népességfogyás figyelembe vételét is, de a migrációs politika sarokköve az illegális tevékenységek minimumra szorítása, azaz a lehető legtöbb, Európába érkező ember jogi státuszának minél előbbi rendezése.

Az Unión kívüli országokból Magyarországra érkező bevándorlók, a migrációs trendek és jellegzetességek jobb megismerése érdekében végzett kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával a pécsi székhelyű IDResearch Kutatási és Képzési Kft szervezésében és a Pécsi Tudományegyetem Európa Tanulmányok Központja részvételével valósult meg.

A kutatás eredményeiről, az európai és nemzetközi migráció tendenciáiról a www.ittvagyunk.eu/ portálon tájékozódhatnak.

Forrás: ittvagyunk.eu