HM: "évi 22 milliárdba kerül az elhúzódó Tubes-ügy"

2009. július 07. kedd 07:48

Évente 22 milliárd forint többletkiadást jelent az adófizetőknek a Tubesre tervezett NATO-radarállomás felépítésének késleltetése, a felperesek taktikázása miatt elhúzódó közigazgatási per - közölte a Honvédelmi Minisztérium hétfőn a per újabb tárgyalási fordulója után az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a radarállomás felépítésének késleltetése miatt fenn kell tartani a térségben lévő radarszázadokat és működtetni kell az egyébként jelentős korszerűsítésre szoruló 30-40 éves radartechnikát.

"Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy Pécs környékén többször is a helyi politikai erők rövid távú céljainak áldozata lett eddig az ország 3. radarállomásának megépítése" - olvasható a közleményben.

A közigazgatási per - amelyet pécsi civil szervezetek kezdeményeztek a radarállomás építési engedélyének visszavonása érdekében a tárca ellen - hétfőn, az 5. tárgyalási fordulón az alperes tanújának meghallgatásával folytatódott. A Fővárosi Bíróság a tanúkihallgatások idejére - államtitkok miatt - a nyilvánosság kizárását rendelte el.
A per szeptember 16-án folytatódik, az eljárás jogerős befejezéséig a HM nem folytatja az építkezést.

Vicze Csilla, felperesi jogi képviselő a tárgyalás után az MTI-nek azt mondta, hogy szerintük az államot terheli a felelősség az elhúzódó per miatti többletköltségekért, hiszen a pécsiek kezdettől fogva ellenezték a radar felépítését a Tubesen. Az ügyvéd hozzátette: "szégyenteljes", hogy a minisztérium őket teszi felelőssé a saját rossz döntéséért.

Kitért arra, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz a közigazgatási perből korábban kizárt civilek, mert vitatják a Fővárosi Bíróságnak a kizárásról szóló döntését.

Vicze Csilla - aki szintén felperes, s őt is kizárták az eljárásból - elmondta: álláspontjuk szerint nem volt indokolt a Fővárosi Bíróság döntése, például azért sem, mert az építési hatóság előzőleg megállapította a pécsi polgárok kereshetőségi jogát, így a bíróság ezt már nem vizsgálhatta volna. A Legfelsőbb Bíróságtól azt várják, hogy adja vissza a kereshetőségi jogot a civileknek - tette hozzá.

Közlése szerint az eljárásból 26 magánszemélyt zártak ki. A felperesek között maradt Pécs megyei jogú város önkormányzata, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Hosszúhetény és Oroszló önkormányzata, valamint az Összefogás Pécsért Egyesület.

A per előzménye, hogy a közigazgatási eljárásban az első fokon eljáró katonai építésügyi hatóság, majd másodfokon a honvédelmi miniszter is engedélyezte a Tubes tetején lévő katonai híradó objektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését. A miniszteri határozatot azonban megtámadták a felperesek a Fővárosi Bíróságon.

(mti)