Hihetetlen! A fegyházban ülve ütötte meg a főnyereményt egy pécsi százados

Fortuna istenasszony állítólag vak. Ezen lehet elmélkedni, de ami 1937-ben történt, az mindenesetre példátlan szerencse. Igaz, azért a nyertes nem örülhetett felhőtlenül. Az összeg, amit a volt pécsi százados, Majtány András megkapott, hatalmas volt. Annyi szépséghiba csúszott a dologba, hogy a tehetőssé vált ember éppen nyolcéves börtönbüntetését töltötte kémkedés okán. Tehát boldogsága felhőtlennek nem nevezhető. Persze jobban járt, minta ki sem húzzák a szelvényét.

A korabeli sajtó érthetően szenzációként tálalta a hírt, egy fantasztikus vagyonról, ami az ölébe hullott valakinek. Egészen pontosan Majtány András képzeletbeli kötényébe hullott a temérdek papírpénzt. A katonatiszt meglepődhetett, mai ésszel viszont szinte hihetetlen, miképpen lehetett egy jugoszláviai, úgynevezett osztálysorsjegyhez egyáltalán hozzájutni a rácsok mögött. Ezek szerint az értékesítési hálózat olajozottan működött a szomszédunkban, a II. nagy háború előtti időszakban.

A csúcsnyeremény 2 000 000 dinárra rúgott. Hozzá kell tennünk, Majtány ebből csupán egynegyeddel vehette ki a részét. Jó magyar pénzben 200 000 pengő ütötte a markát a zárkalakónak.

A meglepetések sorozata azonban ezzel nem ért véget. Mert a szerencsejátékot szervező cég képviselője meglehetősen gyorsan, 1937 szeptemberének közepén megjelent a fegyintézetben. Ott aztán át is adta a bankókat a rabnak. A kedvezményezett, mivel a mitrovicai intézményben morzsolgatta napjait, intézkedett a bankjegyek szakszerű kezelésről. Állítólag egy pénzintézetben helyezte letétbe a jelentős summát.

Más feljegyzések szerint a Pécsett is megfordult színésznőként ismert lányát, Majtány Györgyit jelölte meg jogos tulajdonosnak a bűnös. De a feleségét sem hagyta ki az osztozkodásból. A Budapesten lakó hitves bizonyára elcsodálkozott, midőn tudomására jutott a valószínűtlen história.

Hogy majdnem mindenki jól járjon, arról is gondoskodott a szabadságától megfosztott gazdag ember. Nemes lélekre vall, miszerint az árust szintén bevette a „buliba". A pontosan 10%-os jutalom nem számított megvetendő díjazásnak. Főleg mert nem volt kötelező osztogatni a pénzt, csak gesztust jelentett a cselekedet.

Pucz Péter