Gázrobbanás: Szili és Tasnádi az E.ON-ról kérdezik Bajnait

"Tisztelt Miniszter Úr!

Pécs Ybl Miklós utcájában 2008. május 7.-én egy kábelfektető cég az úttest alatti fúrás közben keresztülfúrt egy magasnyomású, 160 milliméter átmérőjű gázvezetéket. A kiáramló földgáz a 6-os számú ház alatti pincébe bejutott - eddig ismeretlen okokból - és ott robbanást okozott. Ennek következtében, egy súlyos életveszélyes, és tíz könnyű sérülést szenvedett személyt kellett kórházba szállítani, illetve ellátni a helyszínen. Sajnálatos módon a súlyos sérült a kórházban elhunyt.

A robbanás következtében az épület életveszélyessé, így teljes egészében lakhatatlanná vált.

A robbanást követően a helyszínre érkező tűzoltó erők az Ybl Miklós utca 6-os számú ház közelében több helyen a földből gázszivárgást, illetve gázömlést észleltek. A további robbanások kialakulását 5 védősugár folyamatos használatával sikerült megelőzniük, miközben a 6-os számú ház pincéjében az égő tüzet nagy teljesítményű habsugárral oltották el.

A beavatkozás közben a ház 32 lakásának minden lakóját az épületből a kijelölt biztonsági zónán kívülre mentették a helyszínre érkező rendőrök. A területen egyre emelkedő gázkoncentrációs értékek miatt a kárhelyszín melletti másik négy társasház lakóit - 128 további lakásból - is ki kellett menteni a beavatkozással párhuzamosan. A közelben lévő óvodában tartózkodó gyermekeket és gondozóikat a káreseménytől biztonságos távolságban lévő játszótérre kellett menekíteni.

A megyében szolgálatot teljesítő tűzoltók nagy része (33 fő) a IV-es, kiemelt fokozatúvá minősített kárhelyen tevékenykedett. A beavatkozó egységek - Pécs, Szigetvár, Komló - több mint két órán keresztül folyamatos robbanásveszélyben dolgoztak, melyet a helyszínen mért gázkoncentráció adatai is alátámasztanak.

A kárhelyszínen tartózkodó, és oda egyre nagyobb létszámmal érkező E.ON Energiaszolgáltató Kft. szakemberei nem tudták megállítani a folyamatos gázkiömlést.

A nyomás alatt lévő gázvezeték lezárására, kiszakaszolására tett intézkedéseik órákig eredménytelenek maradtak. Ennek következtében a szomszédos házban és a környező területen folyamatosan emelkedő, a robbanási határérték szintjét is meghaladó gázkoncentráció, és ezzel robbanásveszélyes helyzet alakult ki.

Csak a helyszínen szolgálatot ellátó tűzoltóknak, katasztrófavédelmi szakembereknek és rendőröknek köszönhető, hogy az egyre súlyosbodó helyzetben nem történt több robbanás, és abból fakadó tragédia.

Az E.ON diszpécsere 14. óra 32. perckor már értesítést kapott az elfúrt csőből ömlő gázról, ezt követően a helyszínre érkeztek és tanúi voltak a gáz égésének, majd a ház alagsorában történt robbanásnak.

Érthetetlen, hogy csak 17. óra 04. perckor sikerült a gázvezetékszakaszt lezárniuk. Ez elfogadhatatlan.

2007. december 22-én, hasonló problémával már találkozhattunk. Akkor egy közúti baleset során sérült meg egy gázvezeték Pécs belvárosában. Akkor az E.ON kiértesítése 9. óra 05. perckor megtörtént, és a szakemberek 9. óra 47 perckor - 42.perc elteltével - érkeztek a helyszínre.

Az egyre nagyobb létszámban megjelenő, majd elvonuló szakemberek a gázömlést megállítani, akkor sem tudták, csak másfél óra elteltével, 11. óra 31. perckor. A bejelentéstől számolva eltelt kettő és fél óra, mialatt ömlött a gáz. Ennek következtében azon a kárhelyszínen is súlyos robbanásveszélyes helyzet alakult ki, veszélyeztetve emberi életeket és a környezetében található épületeket.

Tisztelt Miniszter Úr!

Van-e a gázszolgáltatókra vonatkozó jogszabályi kötelem az üzemzavarok elhárításra? Köteles-e a szolgáltató a kárelhárításra, veszély megszüntetésére, illetve az ezen felelősségi körbe tartozó elhárító egység fenntartására?

Tisztelettel várjuk válaszát.

Budapest, 2008. május 15.

Dr. Szili Katalin,
Tasnádi Péter"