Falfirkák: nincs igazi megoldás

2008. május 05. hétfő 21:23

Falfirkák: nincs igazi megoldás
Amint kicsinosítanak egy-egy értékes ingatlant a városban, vagy újat emelnek, szinte napok alatt megjelennek a környéken a rongálók és festékszóróval, filctollal jelölik ki területüket. Utánajártunk, 2010-ig változik-e valami, fokozzák-e a védekezést, adnak-e egyáltalán pénzt javításra.

Az évek óta egyre jelentősebb problémát jelentő firkálás elleni védekezésnek, vagy ha már megtörtént a baj, a kár elhárításának egy új kezdeményezés ad ismét aktualitást.

A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület nemrégiben indította útjára azt az akciót (Lásd kapcsolódó írásunkat, jobbra), melynek keretén belül minden városi falfirkát regisztrálnak, s a csúfításokat adatbázisban rögzítik. A "graffiti-tetthely térkép" megalkotásával az a célja a szervezetnek, hogy az "illetékesek" pontosan tudják: hol van szükség mielőbbi beavatkozásokra. Ez hatósági oldalról az eddigieknél fokozottabb ellenőrzéseket, önkormányzati oldalról pedig a már meglévő szörnyűségek eltüntetésének elősegítését kell jelentse. A szervezet minden városszerető polgártól graffitiket felsoroló listákat, fényképeket, rövid leírásokat vár.

Kevés a szabad placc?

Bár a szándékosan rongálóknak (mint akik legutóbb horogkeresztet pingáltak a zsinagógára, vagy "garázs" szót festettek a Cella Septichora bejáratára) ez nem tesz semmit, a művészi vénával rendelkező graffitisek számára a városban jelöltek már ki firkafalakat.
Sík László Lajos kommunális bizottsági elnök munkatársunknak azt mondta, a Tüzér utcai felüljárótól nyugatra lévő Pécsi Extrémsport Központ kerítésen alakítottak ki tekintélyes méretű felületeket, emellett nyáron olyan versenyt szerveznek, amelyen kiélhetik magukat a fiatalok. Körülbelül tíz két négyzetméteres felületet biztosítanak majd nekik.

A firkák esetében a megelőzés teljesen esetleges, hiszen - minta azt Schranz Richárd, a közterület-felügyelőség vezetője mondja - gyakorlatilag lehetetlen tetten érni a rongálókat. Tavaly és idén is mindössze egy-egy vandált sikerült fülön csípniük: mindkét esetben feljelentették a delikvenseket, akik harmincezer forintos bírsággal számolhattak.
"Nehéz lebuktatni őket, hiszen általában őrszemekkel figyeltetik, jön-e valaki a környéken, s egy pillanat alatt leadják a drótot egymásnak" - fogalmaz. Szerinte a tervezett kamerarendszer kiépítése enyhít majd a helyzeten, hiszen a közterületesek civil ruhában nem is mindig ellenőrizhetnek.

Mivel a megelőzés majdhogynem lehetetlen, takarítani és védekezni - itt általában a épületek homlokzatának előzetes, védőszerekkel való kezelését értik - kellene. Erre azonban mindig az épület tulajdonosának kell ügyelnie - tudtuk meg dr. Tóth Bertalan alpolgármestertől.

Mint mondja, a városüzemelési társaság ingatlanjainak karbantartásáért a PVV Zrt. felel, míg az önkormányzatiakért a benne székelő intézmény vezetése. Számukra a város éves karbantartási keretet biztosít, így ebből kellene megoldani a védekezést vagy a nyomok eltüntetését.

A legtöbb esetben azonban a keretösszeg a szükséges állagmegőrzési munkák elvégzésére sem elegendő - nemhogy az esztétikai javításokra.

Külön támogatás nincs a városképromboló rongálások kijavítására, de a város bízik a civil szervezetek segítségében is. Az önkormányzat egyébként ismeri azon cégek munkáinak árajánlatait, amelyek vandálbiztossá teszik a falakat - több ezer forintos négyzetméteráron -, ám pénz nem áll rendelkezésre a javításokra. Legutóbb is csak egy multi támogatásával tudták lekezelni a világörökségi helyszínek környezetét.

Hódosi Verától, a városfejlesztési bizottság elnökétől úgy tudjuk: néhány milliós forrás azért rendelkezésre áll a nem városi fenntartású épületek tulajdonosai számára. Az összegre azon épületek gazdái pályázhatnak, amelyek műemléki védettség alatt állnak. Tavaly egy, idén két pályázó nyert összesen pár milliónyi támogatást.

Korb Zoltán - Fotó: flickr.com