Építményadó: nemfizetési mozgalom?

A korábban saját műhelyében mesteremberként dolgozó hatvankét éves rokkantnyugdíjas, Bottlik Sándor negyvenezer forintból él havonta, s ebből kellene a tavalyi nyolcezerrel szemben idén már harmincnégy ezer forintra rúgó építményadóját is befizetnie.

Mivel nem tud ekkora terhet vállalni, elhatározta: a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalnál kér jogorvoslatot. Azt szeretné elérni, hogy a rendeletet módosítsák, s csak a tavaly fizetett adót kelljen lerónia.

„Egyszerűen képtelen vagyok kifizetni a kért összeget, így végső elkeseredésemben fordulok a hivatalhoz panasszal - azért nem fellebbezéssel élek, mert az újabb súlyos tízezer forintot jelentene számomra. Az akcióval egyben azt is szeretném elérni, hogy másokat is hasonló eljárásokra sarkalljak, hiszen saját szememmel látom: nagyon sokan járnak olyan cipőben, mint én" - mondta lapunknak Bottlik Sándor.

Az érintett nincs egyedül problémájával: leginkább a családi házzal rendelkező kisnyugdíjasokat érintik érzékenyen a megemelt sarcok, melyekből egyébiránt a város idén háromszáz millió forintos pluszbevételt tervez.

Mint azt dr. Milter Anna, a város adóügyi osztályvezetője a Pécsi Újság.hu-val közölte, a tavalyi mentességi szisztémát jelentősen leszűkítette a pécsi közgyűlés: az alapterület utáni mentességnél a határt lakás esetében 65 négyzetméterre, lakóház esetében 80 négyzetméterre csökkentették, valamint a családtagi mentességnél a személyenként figyelembe vehető alapterület is 15 négyzetméterre változott.

A pécsiek vagy a területi vagy a lakók száma után járó mentességet választhatják, ám a két kedvezmény nem vonható össze. Előbbi esetben a 65 illetve 80 négyzetméter feletti részre kell megfizetni az adót, utóbbinál a teljes területet kell alapul venni, s ebből kivonni a lakók számával megszorzott kvótákat. 

Ráadásul idén már a korábbi 360 helyett 450 forintot kell lerónunk minden egyes négyzetméter után, a vállalkozók számára kirótt 450 forintos tétel pedig 500 forintra emelkedett. Emellett a korábbi rendelkezéssel szemben a kocsitárolók teljes alapterülete is adókötelessé vált, ami évente, négyzetméterenként 300 forintot jelent.

A konkrét levéllel kapcsolatban az adóügyi osztályvezető nem tudott nyilatkozni: arra hivatkozott, hogy mivel egyedi ügynek minősül, az adózás rendjéről szóló törvény adótitokra vonatkozó passzusa miatt nem adhat konkrét felvilágosítást.

Azt azonban elmondta: akik nem tudják két részletben megfizetni éves adójukat, fizetési halasztást, részletfizetést, vagy kivételesen indokolt esetben átmeneti adómérséklést kérhetnek. Ez utóbbi akkor valósulhat csak meg azonban, ha a közteher megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti.

„Az említetteken felül a helyi adókat szabályozó törvény az adófelfüggesztés intézményét is ismeri: ezzel a 65. életévüket betöltött, vagy életkortól függetlenül a legalább 67%-ban rokkant nyugdíjas magánszemélyek élhetnek, akik egyedül élnek, vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartózójukkal élnek. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedő időre a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot köteles felszámítani. Az adófelfüggesztést viszont minden év január 15-ig lehet csak kérvényezni" - magyarázta az osztályvezető.

Milter Anna elmondta: aki valóban képtelen befizetni az adót, kérelmét a városi adóhatósághoz juttathatja el - mintegy kétezer forintos illetékdíj befizetése mellett. Ezután kivizsgálják az esetet, s döntenek elbírálásáról.

Korb Zoltán