Emelik-e a könyvtári kölcsönzési díjakat a szerzői jogok miatt?

A jövő évtől jogdíjat kaphatnak azok a szerzők, akiknek műveit könyvtárból kölcsönzik ki - áll az áprilisban, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által kiadott rendeletben. Az úgynevezett "nyilvános haszonbérleti rendelet" első körben a kortárs magyar írók számára biztosítana bevételt a copyright jogán. Állami forrásból, tehát a jelenlegi állás szerint nem a könyvtárlátogatókkal fizettetnék meg a költségeket. De ez nem biztos, hogy így is lesz. Szabolcsiné Orosz Hajnalka, a Tudásközpontban működő Csorba Győző Városi-Megyei Könyvtár igazgatója ugyanis munkatársunk érdeklődésére egyelőre nem tudott több információval szolgálni a továbbiakat illetően.

Az úgynevezett "nyilvános haszonkölcsönzésért fizetendő szerzői jogdíjról" a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) áprilisban megjelent rendelete a nyilvántartáshoz és kifizetéshez szükséges szabályokat rögzíti.

A tárca akkori kommunikációja szerint a szerzői díjakat egy jogdíjkezelő szervezet fizeti majd ki a jogosultak részére, természetesen a minisztérium által a költségvetésből erre különített keretből. Méghozzá úgy, hogy a könyvtárak az irodalmi művek, valamint a kottában rögzített zeneművek kölcsönzése után a jogkezelő szervezet éves jogdíjközleményében meghatározott mértékű díj fizetésére kötelesek.

Az adatgyűjtés némi adminisztrációs terhet jelenthet a bibliotékák számára, ám erre évente húsznál több könyvtár nem kérhető fel, de minimum a fővárosi önkormányzat által fenntartott egy közkönyvtár, valamint két megyei, három városi és két egyetemi könyvtár igen.

- Minket eddig nem kértek fel az adatszolgáltatásra - mondta Szabolcsiné Orosz Hajnalka, a Csorba Győző Városi-Megyei Könyvtár igazgatója, aki hozzátette, hogy egyelőre semmiféle értesítést nem kaptak arról, hogy mikortól és milyen formában kerülhet bevezetésre a fizetési rendszer.

A közkönyvtári kölcsönzés után járó jogdíjfizetés bevezetése egyébként már évek óta napirenden szerepel. A terheket elméletileg a felhasználó (könyvtárlátogató) is fizethetné, ám azok nagy része tanuló és nyugdíjas, így némileg igazságtalan lenne, ha a költségeket a tagdíjukba építenék bele. Ezért hát nem valószínű, hogy megemelnék az éves könyvtári tagságért fizetendő összeget.

A tárca szerint 2009-ben 34 millió kölcsönzésre került sor. Ezt és a jogdíjköteles magyar szerzők számát tekintve körülbelül 12 millió különböző alkotás után kell jogdíjat fizetni - kérdéses, hogy mekkora keret áll majd a szervezet rendelkezésére?

Ráadásul a szakemberek szerint a szerzői jogokat illetően figyelembe illene venni a könyvtárhasználati szokások változásait is (lásd digitális kölcsönzés).

H. L. B.