EKF: Szalay szerint "egyáltalán nem vagyunk lemaradva"

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány berlini képviseletén rendezett bemutató alkalmából Szalay Tamás, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt kulturális igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a programtervezés fő szakasza immár lezárult. "Ez azt jelenti, hogy az 1 milliárd 850 millió forintos költségvetést gyakorlatilag felhasználtuk" - jelentette ki az igazgató, utalva arra, hogy mintegy 150 központi - a kulturális tárca, a pécsi önkormányzat és az Európai Unió által közösen finanszírozott - programról van szó. A végleges "programkönyv" őszre készül el - tette hozzá.

Szalay Tamás cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Pécs elmaradt volna a felkészülésben. "Egyáltalán nem vagyunk lemaradva" - fogalmazott az igazgató, aki úgy értékelte, hogy a Ruhr-vidék, illetve Essen, továbbá Isztambul és Pécs felkészülése "fej fej mellett" halad.

Hangsúlyozta: az EKF-programmal Pécs hosszú távra tervez, azaz nem egyetlen fesztiválévről van szó, hanem a város kulturális alapú átalakításának kezdő esztendejéről. A súlypont pedig Délkelet-Európa, a délszláv térség kultúrája. "Ezt szeretnénk bemutatni, és egyben közvetíteni Nyugat-Európa és a Balkán között" - mutatott rá Szalay Tamás, kiemelve, hogy Pécsnek ezzel az eddiginél jóval nagyobb nemzetközi regionális szerepet szánnak.

Ami konkrétan 2010-et illeti, az igazgató a többi között utalt arra, hogy Pécs erőssége évtizedek óta a képzőművészet. A városnak vannak nyilvánvaló, és vannak rejtett értékei, az utóbbiak közül az egyik, hogy a Bauhaus képviselői közül sokan Pécset születtek, így például Breuer Marcell, Weininger Andor és Forbáth Alfréd. Ezért a berlini Bauhaus Archivval - amely 2010-ben lesz ötven éves - közösen rendeznek egy nagy Bauhaus-kiállítást Pécset, ami azután Berlinbe települ át - mondta el.

Szalay Tamás "életbevágóan fontosnak" nevezte az Essennel és Isztambullal való együttműködést. Pécs - mint utalt rá - európai szempontból kisvárosnak számít. "Ha el szeretnénk érni azt, hogy a város hosszú távra is láthatóvá váljon Közép-Európában, akkor minél több partnerrel kell együttműködni" - hangsúlyozta az igazgató, emlékeztetve arra, hogy annak idején már a pályázó német és magyar városok is egymást segítve, közösen készültek fel. Ez az együttműködés a mai napig megmaradt, részben a Ruhr-vidékkel és ezen belül Essennel, de a pályázatot korábban benyújtott más német városokkal is, és közös rendezvényeket is tartanak.

Mindennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az európai szabályok ugyan nem engedik meg, hogy régió pályázzon a kulturális fővárosi címre, Essen az egész Ruhr-vidék képviseletében nyújtotta be pályázatát. Valójában 53 város vesz részt a régióból a kulturális fővárosi projektben - mondta el az igazgató, aki hasonlóan fontosnak nevezte az együttműködést Isztambullal is.

(mti)