EKF: levélváltás a Népszabadságban

"Nincs mitől félni
Az EKF és a Művészetek Völgye együttműködéséről

„Pécsi félelmek" címmel Ungár Tamás fogalmazta meg saját álláspontját a Népszabadság „álláspont" rovatában, tette mindezt annak kapcsán, hogy lemondott Méhes Márton, az EKF (Európai Kulturális Főváros) művészeti igazgatója.

Távol álljon tőlünk, hogy az eset apropóján (mely esetet, ahogy az mindig is történik, egyesek örömmel, mások szomorúsággal fogadnak) mi saját álláspontunkat osszuk meg az olvasókkal, hogyan is jön ahhoz akár a Művészetek Völgye, akár a Bárka Színház, hogy mindenféle mendemondák avagy napilapi vezércikkek alapján véleményt formáljon egy innen, messziről (de talán onnan, közelről is) átláthatatlan és megítélhetetlen eseménysorozatról.

Ungár Tamás művészeti igazgató és főigazgató konfliktusáról, illetve minisztérium és Pécs vetélkedéséről ír. Nem tisztünk (és nem is érdekünk), hogy a feltételezett csetepatéba beavatkozzunk - az viszont feladatunk (és érdekünk is), hogy az írás apró, bennünket is érintő tévedését korrigáljuk. Az „álláspontban" a következő olvasható: „...a 2008-as felvezető évben az EKF művészeti vezetője olyan programokat is támogatni kívánt, amelyeknek Pécshez aligha van közük: például a Gyulai Várszínház és a Művészetek Völgye.

A pécsiek úgy gondolják, hogy ezek a rendezvények ne oly módon kapjanak állami forintokat, hogy a pénzt a pécsi EKF-től vonják el - ráadásul úgy, mintha azt a pénzt a pécsiek önként és dalolva ajánlották volna fel..." A Gyulai Várszínház nevében nem szólhatunk, ám a Művészetek Völgye ügyeit igen jól ismerjük, ezért szeretnénk eloszlatni az esetleges félreértéseket: az EKF által támogatásra méltónak talált pályázatunknak, s benne a programoknak csak és kizárólag Pécshez van közük. Az EKF érdeme éppen az, hogy felismerte a pécsi művészek érdekeit, és segíti őket abban, hogy létrehozott értékeiket ország-világ színe elé vihessék.

Mondhatjuk, a Völgy még nem ország-világ, de mégiscsak legnagyobb vidéki szabadtéri fesztiválunk, ahol tíz nap alatt 250.000 ember megfordul, és nem azért, hogy plázabóvlit fogyasszon. Azért jön, hogy a pécsi Művészetek és Irodalom Háza szakmai segítségévek kiválogatott programok közül a pulai Bárka Kikötőben például megnézze a Senákot a Pécsi Nemzeti Színház, a Sóska, sültkrumplit a Pécsi Harmadik Színház, az Albérleti színjátékot a pécsi JESZ előadásában; hogy meghallgassa például a Symphonic Brass Orchestrat, a Sophiane Vonósnégyest, a Klarinétegyüttest, a Neofolkot, a Singas projectet, a Kispál és a Borzot, Takács Esztit vagy a Kiscsillagot - kell-e mondani, ők természetesen mind pécsiek; azért hozzák el gyerekeiket, hogy velük örüljenek a Bóbita Bábszínháznak vagy a Márkus Színháznak, közben persze megnézik például a pécsi képzőművészek szabadtéri kiállításait és performance-ait; és akik jönnek, sokan, azért is jönnek, hogy minőségi irodalommal találkozzanak, például Jelenkor-esteken hallgassák pécsi kötődésű írók-költők felolvasásait, beszélgetéseit, köztük Bertók Lászlót, Parti Nagy Lajost, Konrád Györgyöt...

Az EKF nyilván pontosan tudja azt, hogy a kulturális főváros Magyarországot és igen, Európát is képviseli, ugyanakkor kihasználja a lehetőséget, hogy saját művészeit is képviselje Magyarországon és igen, Európában. Azt akarja, hogy minél többen tudjanak arról: Pécsett számos kiváló alkotó él, akik érdemesek az országos és európai figyelemre. Erre alkalmat kínál a Művészetek Völgye, hisz érdekében áll, hogy izgalmas és sokszínű programot kínáljon, ezt az alkalmat használja ki az együttműködést kereső, nyitott és a pécsieket akár elfogultan is támogató EKF. Mégpedig nem egyszeri alkalommal, hanem az évek során egyre bővülő programmal.

És ez így van jól. Mert a jófajta együttműködés minden résztvevő fél érdekeit szolgálja: az EKF-ét, a Művészetek és Irodalom Házáét, a pécsiekét, a Művészetek Völgyét, de mindenekelőtt a fellépő művészekét és a velük találkozó sokezer emberét.

Ungár Tamás álláspontja tehát árnyalatnyi pontosításra szorul: a pécsi pénzek a Művészetek Völgye esetében csakis pécsi zsebekbe vándorolnak, és ha ezt a pécsiek tudják, még az is lehet, hogy önként és dalolva felajánlják azt - önmaguknak.

Márta István (Művészetek Völgye), Alföldi Róbert (Bárka Színház), Bérczes László (Bárka Kikötő), Bozóky Anita (Pécsi Művészetek és Irodalom Háza)"

A szerző reakciója:

"Egyetértek azzal, hogy EKF és a Művészetek Völgye ajánlhatja, favorizálhatja, reklámozhatja, s akár keresztfinanszírozhatja egymást. Ám arról, hogy az ilyen együttműködésekre mennyit áldoz az EKF, hadd döntsön az EKF autonóm intézményrendszere. Ne a kormány és a ne a kulturális tárca! Ahogy arról is, hogy milyen programok valósuljanak meg Pécsen 2010-ben, illetve a felvezető években az EKF égisze alatt. A Népszabadságban megjelent cikkem ezt a megoldást javasolta, s a fenti levél hatására sem változott meg erről a véleményem. Sőt.

Ungár Tamás"

És az eredeti írás:

"Pécsi félelmek
 Ungár Tamás

A hét végén távozott posztjáról Méhes Márton, a Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt művészeti igazgatója. Az art direktor azért mondott le, mert a pécsi közgyűlés megnyirbálta döntési jogkörét. Tavaly decemberben a pécsi kép-viselőtestület Méhest bízta meg a 2010-es esztendő, valamint a felvezető évek EKF programjának összeállításával, a közel-múltban viszont a közgyűlés úgy határozott, hogy a programok fölött Mészáros András, az EKF főigazgatója mondja ki a döntő szót. Méhes gon-dolkodott pár napig az új helyzeten, aztán úgy határozott, hogy nem kér belőle. Az art direktor az ötödik olyan vezetője az EKF intézményrendszerének, aki idő előtt távozott. Mindez a kívülállóknak azt sugallja, hogy rosszul áll az EKF szénája.

Nos, az előző négy vezetőváltás valóban arról szólt, hogy Pécs EKF előkészületei akadoznak, Méhes távozásának viszont más a mögöttese. Ezúttal egy hatalmi harc dőlt el. A főigazgatói posztra idén tavasszal kinevezett Mészáros András ugyanis a nem fogadta el a kettős vezetést, vagyis azt, hogy ő csak az EKF beruházásairól dönthet, s a programokba nincs beleszólása. Mészáros nem akart művészi kérdésekbe belefolyni, de ahhoz ragaszkodott, hogy gazdasági alapon neki kell a programokról kimondani a végső szót.

A szocialisták irányította pécsi közgyűlés a napokban teljesítette a főigazgató követelését. Aki ismeri a gazdasági társaságok működését, az tudja, hogy Mészáros nem kívánt szokatlant, hisz a kettős vezetés, olyan, mint kétfejű test: életképtelen.

Miért nem látta ezt be Méhes?

Az EKF ügyeiben jártas helybéliek úgy vélik: nagyon is belátta ezt a művészeti igazgató, és nem sértődésből távozott, hanem azért, mert tudta, a harc túl nőtt a személyén. Valójában nem Méhes és Mészáros birkózott egymással, hanem a kulturális tárca és Pécs városa. Méhes a minisztérium embere volt, nevét ugyan Tasnádi Péter, Pécs polgármestere terjesztette a város közgyűlése elé, ám Tasnádinak a tárca ajánlotta Méhest, aki addig a minisztérium alkalmazottjaként dolgozott.

A kulturális tárca az EKF rendezvényeit a következő években milliárdokkal támogatja. Az EKF irányítóstábja tartott attól, hogy a minisztérium Méhesen keresztül diktálja majd: milyen programokra költhető el a tárca pénze. E szándéknak már mutatkoztak is jelei, s a 2008-as felvezető évben az EKF művészeti vezetője olyan programokat is támogatni kívánt, amelyeknek Pécshez aligha van köze. Ilyen lenne például a Gyulai Várszínház és a Művészetek Völgye. A pécsiek úgy gondolják, hogy az emlí-tett rendezvények ne úgy kapjanak állami apanázst, hogy a pénzt a pécsi EKF-től vonják el, ráadásul úgy, mintha azt a pénzt a pécsiek önként és dalolva ajánlották volna fel.

A fentiekből adódik, hogy az EKF pécsi vezérkara - ha kifelé ezt nem is hangsúlyozza - győzelemként éli meg Méhes távozását. Persze, a kulturális tárca és a kormány tehet még ellenlépést, megállapíthatják - többek között épp az art direktor távozására hivatkozva -, hogy az EKF előkészületei nem megfelelőek, ezért irányítsa kormánybiztos az előmunkálatokat. S akkor majd újra a fővárosból vezényelhetik az EKF intézményrendszerét és azt, hogy melyik programra jusson pénz. Pécsen félik ezt, s arra is gondolnak, hogy Méhes talán a minisztérium utasítására mondott le, s lépésével a kormánybiztos előtt tette szabaddá az utat.

A fentiek miatt várható, hogy a pécsi közgyűlés gyorsan dönt Méhes pótlásáról. Információink szerint olyan, az intézményi irányításban jártas, Pécshez hű művészt szeretnének, akit életműve és nemzetközi kapcsolatai támadhatatlanul hitelesítenek. Még a kormány előtt is."