Weöres Sándor utolsó, kalandos életű drámáját mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház november pénteken este. A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban című darab Pécs városa felkérésére készült 1972-ben, ám sem akkor, sem pedig tíz év elteltével nem engedélyezték bemutatását.

Weöres Sándor már fiatalon a Nyugatban publikált, gimnazista korától fogva Kosztolányi és Babits pártfogásával is dicsekedhetett. 1933-1943 közt, húsztól harmincéves koráig Pécsett élt rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Weöres ezt a drámáját rendelésre írta: Pécs kért tőle egy a város történetével kapcsolatos színművet.

A mű bemutatója azonban elmaradt, csak tíz évvel később jelent meg kötetben. A szerző a darab körüli huzavona közben fogadta meg, hogy több színjátékot nem ír.

A kétfejű fenevadban a történelem esztelensége az igazi tárgy. Nemzetek, vallások sokasága, urak és papok, hívek és árulók panoptikuma ez, ahol az embernek csak a puszta létezésre érdemes és lehet figyelnie.

Szikora János rendező:

-Színházi pályámat több mint harminc évvel ezelőtt épp abban a pécsi színházban kezdtem, ahol most A kétfejű fenevad színpadra állítására kaptam megbízást. Sorsszerűnek is tekinthetem akár, hogy Déry Tibor Óriáscsecsemője és Weöres Kétfejűje stilárisan hasonló rendezői képzeteket ébresztettek bennem. Többféle elemből építkezni! Színpadi nyelvet találni, amely csak az enyém, és ezen a nyelven beszélni! Legkorábbi, és azóta mit sem változott ars poétikus óhajok ezek. De milyen is ez a vágyott nyelv? Mindenekelőtt színes és gazdag. Képek, hangok, színek, szavak "gesamtkunstwerkje" - a dráma szolgálatában. Talán így lehetne a legtömörebben összegezni. Nem minden darab alkalmas arra, hogy ilyen eszközökkel keltsék életre. Meggyőződésem azonban, hogy Weöresnek ez a remekműve ilyen. Vannak darabok, amelyek már az első olvasás során határozott víziót keltenek. Igazából ezek a szerencsés, ihletett helyzetek, hiszen ilyenkor más dolga sincs az embernek, mint hogy ezt a speciális „belső mozit" a képzelet virtuális teréből a színpad valóságos terére vetítse. Az előadásban különleges szerephez jutnak majd a speciális bábuk és az orientális tánc. A legnagyobb kihívásának mégis azt tartom, hogy a sokféle elemből építkező színpadi előadás úgy jelenítse meg Weöres nyelvének érzéki gazdagságát, ahogy azt eddig még soha nem hallottuk. 

NÉZZE MEG A SZERDA ESTI FŐPRÓBÁN KÉSZÜLT FOTÓKAT:

 
A kétfejű fenevadban ismét színpadra lép Tordy Géza, a Nemzet Színésze, s a társulatot erősíti több olyan színész is, aki pályája egy korszakát a pécsi teátrumban töltötte.

A KÉTFEJŰ FENEVAD - Történelmi panoptikum

Ibrahim: TORDY GÉZA
Ambrus deák: KÖLES FERENC
Szulejman, IV. Mehmed, Badeni Lajos: ÚJVÁRI ZOLTÁN
Dzserdzsis, Lotharingiai Károly: OTTLIK ÁDÁM
Hajdar, I. Lipót, Savoyai Jenő: VIDÁKOVICS SZLÁVEN
Orkhán, Bayern: SZÉLL HORVÁTH LAJOS
Kolláth gróf: BÁNKY GÁBOR
Drakuletz báró: KÉZDY GYÖRGY
Döröghy: UJLAKY LÁSZLÓ
Korbách: NÉMETH JÁNOS
Windeck: LIPICS ZSOLT
Báthory Susánna: GYÖRFI ANNA
Lea: BOROSS ANNA
Evelin: VLASITS BARBARA
Hercsula bakó: KRUM ÁDÁM
Hercsula bakó: HÁBER LÁSZLÓ
Részeg janicsár, Török, Vicens: TÓTH ANDRÁS ERNŐ
Radonay apát, Hocher: STENCZER BÉLA
Őr, Salom: PILINCZES JÓZSEF
Polgár, egy férfi: FEKETE ANDRÁS
Egy asszony: BÓDIS IRÉN

Díszlettervező, Rendező: SZIKORA JÁNOS
Jelmeztervező: TRESZ ZSUZSA
Koreográfus: GYÖRFFY KATALIN
Asszisztens: KISS HÉDI, KISS ANDREA
Súgó: JUHÁSZ PIROSKA
Ügyelő: HÁBER LÁSZLÓ
Írta: WEÖRES SÁNDOR

K. A. - Fotók: Körtvélyesi László