Bólyi kényszerleszállást is tartogatott az első, viszontagságos repülés Mohács és Pécs között

2026. május 22. péntek 10:38

Bólyi kényszerleszállást is tartogatott az első, viszontagságos repülés Mohács és Pécs között

Visszaszállva az időben, bátran kijelenthetjük, hogy száztizenhárom esztendővel ezelőtt, vidéken igazi látványosságnak számított egy motoros repülőgép. Hatalmas érdeklődés övezte Dobos István bemutatóit Baranyában is. Mohácsra Szekszárdról érkezett a pilóta. Onnan hasította volna tovább a levegőt Pécsig, de első nekirugaszkodásra csupán Németbólyig (ma Bóly) jutott el, mert a gépmotor meghibásodott.

 

A kor napilapja, a Dunántúl többször is cikket szentelt a tehetséges, bátor repülősnek.

Ilyen eset volt 1913. július 4-e is. Akkor arról szólt a híradás, hogy látványos felszállásokat, iskolaköröket, meg földet éréseket szokott bemutatni a rátermettként jellemzett férfi. Különösen a korábbi, jobbára sikertelen elődökhöz képest szokott jól teljesíteni a levegő lovagja. Mert azért mások is tettek már hasonló kísérleteket, de azok közül több fulladt kudarcba, esetleg látványosságában elmaradt a támasztott elvárásoktól.


Egy úgynevezett Svachulay-féle Albatros monoplánnal szelte az eget Dobos. Masinájának atyja, Svachulay Sándor a magyar repülőgép-tervezés, illetve -építés egyik úttörőjeként szerzett magának hírnevet.

A gépvezető, István Szekszárdtól alig harminc perc elteltével érkezett meg a mohácsi vásártérre, ahol az érdeklődők hatalmas serege fogadta. Előtte Baján szintén megfordult.


Úgy emlegették, mint aki más közlekedési eszközt nem ismer el, sem a vonatot, sem az autót nem fogadja el, azokat valósággal megveti.

Meglepő felelet érkezett

A részletek minden eleme nem teljesen világos, de a szelek szárnyán elterjedt egy kis történet Dobos Sándorról. A magyar vidéki repülés úttörője egyszer állítólag nem tudta pontosan, merre is repked. Ezért aztán lekiáltott az egyik község felett. Azt tudakolta az alatta lévőktől, a mezőn tulajdonképpen hol is vannak? De az alant felfelé tekintgetőket annyira megbabonázta a látvány, hogy képtelenek voltak visszaordítani az ég felé. Végre azután egy öregember tért magához elsőre, aki megadta a nyílt, őszinte feleletet az érdeklődőnek. „Mi a földön vagyunk!" Az, hogy miképpen lehetett egy zajos gépmadárból viszonylag nagy sebesség mellett leszólni, majd még fogadni is viszontválaszt, most senki ne feszegesse!

A mohácsi műsorában is szemkápráztató dolgokat villantott fel. Izgalmas startját követően Főherceglak, Kölked irányába vette légi útját, majd visszakanyarodva merész siklórepüléssel tért vissza a mohácsiak feje fölé.

Mielőtt Pécsre szállt volna át, előtte megjelent Versenden is a levegőben. Onnan azonban csupán Németbólyig kalandozott el, mert azon a ponton elromlott a repülőgépének motorja.

Kényszerből tért vissza az anyaföldre, előbb, mint előzetesen gondolhatta volna, de a baj nem minősült óriásinak, megreparálta a masinát, majd másnap délelőtt folytathatta Dobos a feladat teljesítését.


Miután megérkezett Baranya legnagyobb városába, kiderült, a korábban elképzeltnél sokkal jelentősebb tömeg szerette volna megtekinteni a produkcióját. Ezek voltak a környék kék égboltjának meghódítása során az első, már nem komolytalan szárnypróbálgatások.


Végül, sokkal később, 1937. július 1-én a félelmet nem igazán ismerő repülős halálos balesetet szenvedett. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület M19-es típusú túragépe okozta a vesztét.

 

Pucz Péter