Azért nem volt szmogriadó, mert rossz helyen vannak a műszerek?

Mint megírtuk, a képviselő-testület legutóbbi ülésén is felvetődtek a pécsi szmogrendelettel kapcsolatos fenntartások, egyesek szerint a három működő mérőállomás közül az egyiket célszerű lenne a hőerőmű környékére telepíteni. Magay Miklós, a Városfejlesztési és Kommunális Referatúra vezetője amondó,  megfelelő elosztású mérőállomás-hálózatnak tekinthető a pécsi, különösen a nagyobb városokhoz viszonyítva.

Pécsett 2009-ben alkották meg a városi szmogrendeletet, amelyet tavaly év elején módosítottak némileg. Városunk, mint az elmúlt hetekben is kiderült, erősen érintett területnek tekinthető füstköd-fertőzöttség tekintetében. A pécsi közgyűlés legutóbb is foglalkozott az üggyel, Kővári János, az ÖPE képviselője szerint rossz helyen van a kertvárosi mérőállomás, azt jobb lenne áttelepíteni például az erőmű környékére.

Magay Miklós, a városfejlesztési referatúra vezetője szerint azonban a környezetvédelmi hatóság tulajdonában lévő mérőműszerek ott mérik a levegő szennyezettségét, ahol a lakosság nagyobb csoportja koncentrálódik, s ez a fontos. A Nevelési Központnál, a Szabadság úton és a Boszorkány utcában üzemelő állomások megfelelő adatokat szolgálnak a légszennyezettségről.

- Az első egy másfél kilométerszer másfél kilométernyi területen gyűjti az adatokat, ott egy szekszárdnyi lélekszámú népesség él. Hol mérnénk máshol, ha nem ott? A másik egy országos főút tőszomszédságában található, a harmadik egy mecsekoldali, szintén nagy forgalmú gyűjtőút tőszomszédságában, egy autóparkolóban szolgáltat adatokat. Szerintem ez a három műszer a megfelelő átlagot adni képes trió, tehát jó elosztású mérőállomás-hálózatnak tekinthető.

Magay szerint arról lehetne ugyan gondolkodni, hogy hol lehetne még állomásokat felállítani, sőt, szerinte két-három telepítésével ki lehetne egészíteni a meglévő hálózatot, ám az költséges megoldás lenne. (Egy mérőállomás telepítése mintegy 3-3,5 millió forintba kerül.)

- Ha az arányokat nézzük, akkor ez a három műszer Pécs 157 ezer lakosára vetítve relatíve nem rossz arány, országos szinten sem. Szegeden összesen csak egy van, pedig nagyobb város, mint Pécs, Budapesten, ahol kétmillió ember él, pedig csak huszonegynéhány van - érvelt a szakember.

Magay szerint a város egyes részein jelentkező emissziók jól mérhetők és nyomon követhetők a műszereken. A Boszorkány utcain például jól látható, hogy a délutáni órákban megemelkedik a szennyezettségi szint, amikor is otthon bekapcsolják az egyedi fűtésüket a lakosok. A hegyoldalban nincsen távfűtés, nincs központi fűtés, viszont sok a fával és gázzal működtetett kazán. Azon a területen délután háromtól emelkedik este kilenc, tíz óráig, akkor éri el a legmagasabb értéket.

- A Nevelésinél fordított a helyzet: ott a reggeli órákban van a csúcs, délelőtt mutatja a legalacsonyabb értéket, aztán megint emelkedni kezd, csak sokkal kisebb mértékben, mit a Boszorkány utcánál. Pont azért, mert a környéken mindenhol távfűtés van, nincs helyi károsanyag-kibocsátás napközben, csak a közlekedés jelent komoly szennyező tényezőt.

Egyebek mellett azért is fordulhat elő, hogy nem rendelnek el szmogriadót, mert a három mérőállomáson nem egyszerre mérnek az egészségügyi határértéket meghaladó szintet. Így aztán hiába fuldokol a belváros szmogban, ha a Boszorkány utcai műszerek nem jeleznek veszélyt. Ráadásul szmogriadót tulajdonképpen csak a belvárosban rendelhet el a Szmogriasztást Irányító Csoport (SZRICS) vagy az általa felhatalmazott személy - Uránvárosban erre például nincs is lehetőség. 

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva