Annyira kivéreztette a kormány Pécset, hogy néhány százmillió még maradt is a párnacihában

2022. május 17. kedd 13:04

Annyira kivéreztette a kormány Pécset, hogy néhány százmillió még maradt is a párnacihában

A pécsi önkormányzat 77,3 milliárd forintos bevétel és 49 milliárd forintos kiadás mellett 28,3 milliárdos eredménnyel zárta a múlt évét. A baranyai megyeszékhely közgyűlése keddi ülésén fogadta el a város 2021-es zárszámadását. 

 

 

Előterjesztőként Péterffy Attila (Pécs Jövője) polgármester az ülésen emlékeztetett: 2021 elején csaknem 5,8 milliárd forint értékű állami kompenzációval tervezte meg költségvetését az önkormányzat, ebből azonban az év során - a rendkívüli önkormányzati támogatással együtt - csak 2,1 milliárd forint teljesült.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a csaknem 3,7 milliárd forint hiányzó forrás ellenére zárta maradvánnyal a pécsi önkormányzat a 2021-es évet.

Kiemelte: takarékossági intézkedések fenntartása, a kiadások folyamatos kontrollja és a sajáterős beruházások elmaradása, elhalasztása jellemezte a tavalyi évet, így Pécs - kerekítve - 28,3 milliárd forintnyi pénzeszközzel rendelkezett 2021 utolsó napján.

Hozzátette, hogy ugyanakkor kötelezettségvállalásainak mértéke is elérte a 27,9 milliárd forintot.

Így - összegzett a polgármester - a város rendelkezésére álló pénzeszközök mértéke csak mintegy 350 millió forintnyi.

Ruzsa Csaba, a város külsős alpolgármestere azt mondta: 2021-ben a város rendkívüli bevételhez jutott, hiszen a magyar állam csaknem egymilliárd forintért megvásárolta a helyi repteret. Ha ez a bevétel nem érkezik meg tavaly, akkor - egyebek mellett az emelkedő energiaárak, a béremelések és a közösségi közlekedés működtetésének növekvő költségei miatt - komoly nehézségek keletkeztek volna a költségvetésben.

A város még több mint ötmilliárd forinttal tartozik a magyar államnak az előző városvezetés idején felvett visszatérítendő támogatások miatt, ennek törlesztése pedig 2021-ben és 2022-ben is több mint 1,7 milliárd forinttal terhelte, illetve terheli meg a büdzsét - tette hozzá.

Csizmadia Péter, a közgyűlésben ellenzékben lévő Fidesz frakciójának vezetője úgy vélekedett: a zárszámadás dokumentumai is bizonyítják, hogy az önkormányzat működése - ahogy szerinte 2018 óta folyamatosan - stabil.

Ezzel véleménye szerint újfent megdőlt a csődközeli állapotokról, a város kormány általi kivéreztetéséről és működésképtelenségről szóló "hazugságkampány, amellyel a baloldal két választáson, 2019-ben és 2022-ben is támadta a politikai ellenfeleit".

Közölte: a város stabil költségvetését segítette, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedései hatékonyak voltak, emellett 2021-re érett be az előző városvezetés beruházásösztönző programja. Mindezeknek is köszönhető - tette hozzá -, hogy a város rekordméretű iparűzési adóbevételt ért el, 10,5 milliárd forint került a városkasszába 2021-ben a szintén jó évnek számító 2019-es 9,5 milliárddal szemben.

Míg szerinte az intézmények példátlan megszorításokat szenvedtek el, a városvezetés változatlanul "fizette ki" a "baloldali holdudvar" képviselőit, azaz "az önkormányzatot és a város cégeit ellepő hasznavehetetlen tanácsnokokat, tanácsadókat".

Kitért arra: az önkormányzat 2021-ben mulasztott, amikor nem nyújtott be időben támogatási igényt a kormányzathoz, holott kedvező elbírálás esetén egymilliárd forintos bevételre tehetett volna szert.

Csizmadia Péter szerint a városvezetés "felelőtlen és pazarló magatartása" nem folytatódhat az idén, hiszen a 2022-es év különösen nehéznek ígérkezik Pécsnek is.

A város tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztésnek az összevont költségvetési mérleget bemutató melléklete szerint 2021-ben személyi juttatásokra 9,3 milliárd, dologi kiadásokra 12,3 milliárd, míg beruházásokra 10,8 milliárd, felújításokra pedig 2,2 milliárd forintot költöttek.

Az összevont bevételeket és kiadásokat bemutató táblázatok szerint a költségvetési bevételek 87,7 százalékban, míg a kiadások 58,3 százalékban teljesültek a tervezetthez képest. A helyhatóságnak 2021 végén 16,2 milliárd forint volt az adósságállománya, ebből 5,25 milliárd forinttal a magyar államnak, 10,55 milliárd forinttal az Európai Beruházási Banknak tartozott.

 

MTI