A pécsi színpadokat is meghódítja a mohácsi tehetség, Gaál Zsófia, a VoiSingers énekesnője

2020. február 08. szombat 11:00

A pécsi színpadokat is meghódítja a mohácsi tehetség, Gaál Zsófia, a VoiSingers énekesnője

Gaál Zsófia körülbelül ötéves volt, amikor szülei felfigyeltek tehetségére, így az általános iskolában ének-zene tagozatra íratták be. Hatéves korában kezdett el zongorázni és az énekléssel komolyabban foglalkozni. Decemberben saját szólóestjén lépett fel, emellett a VoiSingers kiemelkedő énekesnője. 

 

 

 

- Nemcsak a hangja gyönyörű, de zongorán is kiválóan játszik. Már gyerekkorában tudta, hogy ez az Ön útja?

- Úgy emlékszem, hogy már akkor is foglalkoztatott ez a téma. Nagyjából általános iskolás koromban kezdtem először álmodozni arról, hogy egyszer majd talán nagyközönség előtt is énekelhetek. Ötéves lehettem, amikor az ABBA-tól a Thank You For The Music című dalt adtam elő a szüleimnek otthon, ekkor tűnt fel nekik, hogy tisztán és ügyesen énekelek. Hatévesen kaptam meg az első zongorámat. Édesanyám is nyolc évig tanult zongorázni, s tulajdonképpen az ő biztatására esett erre a hangszerre a választásom.

- Magától tanult meg játszani a hangszeren?

- Nem. Ugyanahhoz a zongoratanárnőhöz jártam, akihez annak idején édesanyám; Kovács Győzőné, Zsuzsa nénihez, akitől nemcsak zeneileg, de emberileg is rengeteget tanulhattam. Nélküle biztosan nem tartanék itt, ahol most vagyok. Nagyon sokat zongoráztam otthon, rajongtam érte, az összes érzést, ami bennem volt, igyekeztem „kijátszani", „kiadni" magamból, ami tulajdonképpen a mai napig így van. Szüleimnek soha nem kellett noszogatniuk, hogy üljek le gyakorolni, a lelkemnek mindig nagyon jól esett játszani, akár boldog, akár szomorú voltam, sokszor órákat ültem a zongoránál. Már általános iskolás koromtól kezdve meglehetősen zsúfoltak voltak a mindennapjaim, de ez sosem zavart vagy okozott gondot számomra. Az énekléssel is pont így voltam, nagyon szerettem új dalokat és dalszövegeket tanulni, a gyakorlás nem stresszelt, az énektanáraimnak, Filákovityné Verőci Alexandrának és Balásy Szabolcsnak hihetetlenül sokat köszönhetek.

- Szereti a versenyhelyzeteket?

- Ha arra gondol, szerettem-e vagy jártam-e versenyekre, igen, számos versenyen, próza- és versmondó versenyeken, ének, tánc- és zongoraversenyeken is gyakran részt vettem. Azonban annak ellenére, hogy vannak eredményeim, sosem úgy álltam hozzá a megmérettetésekhez, mint egy nagy küzdelemhez, amit mindenképpen meg kell nyernem. Örömmel elmentem az eseményekre, nagyon kíváncsi voltam a többiekre is, és szerettem volna minél többet tanulni, tapasztalni, fejlődni. Az elsődleges célom mindig is ez volt, nem maga a győzelem. A szüleim a mai napig mellettem állnak, mindenben támogatnak, s akkor is mindig pont ugyanannyira boldogok és büszkék voltak rám, amikor nem első helyezést értem el. Emiatt is nagyon hálás vagyok nekik.

- Tehetséges és emellett egy igazi, természetes szépség. Sok az irigye?

- Nem mondanám, hogy kifejezetten rám irigyek a társaim, de sajnos sokszor észreveszem, hogy a korosztályomban gyakori a piszkálódás, ha valaki valamiben kiemelkedőbb a társainál. Én sosem irigykedem, szívesen beszélek a nálam tehetségesebb emberekkel is, és próbálok tőlük tanulni és ellesni egy-két apró részletet. Őszintén és szívből örülök mások sikerének is, véleményem szerint így juthat az ember előrébb.

Névjegy

Gaál Zsófia 2000. november 7-én született, Mohácson. Muzikális családban született, szüleivel már kiskorában jazz zenét és nagyobb előadók dalait hallgatta. Tanulmányait a mohácsi Park Utcai Általános Iskola, ének-zene tagozatán kezdte meg, majd a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban folytatta. Tizedik évfolyam elején, iskolaváltást követőena PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziumában fejezte be tanulmányait biológia-fizika szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója, de a pszichológia is érdekli.

- A VoiSingers hogyan került a képbe?

- 2016-ban ellátogattam egy koncertjükre, ahol azonnal lenyűgöztek. Később iskolát váltottam, és nagy megdöbbenésemre kiderült, hogy az új intézményben, a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumában az énektanárom a VoiSingers karnagya; Balásy Szabolcs lett. Sokat gyakoroltunk együtt, az iskolai kórusban is énekeltem, majd három hét múlva közölte velem, hogy Bécsbe megyek a VoiSingers-szel. Nagyot dobbant a szívem, fantasztikus érzés volt.

- Könnyen ment a beilleszkedés?

- Igen, az első pillanattól kezdve igazán otthon érzem magam velük. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. 2018 tavaszán egy két hónapos, országos Ákos turnén is részt vettünk, de eljutottunk Kínába és Észtországba is.

- Decemberben saját szólóestje is volt.

- Így van, hatalmas élmény volt, őszintén szólva rendkívül jól éreztem magam. Összesen 23 dalt énekeltem el, többnyire angolul, és Balásy Szabolcs kísért zongorán. Szerettem volna hatással lenni a közönségre, a hangommal és a dalokkal érzelmeket kiváltani belőlük. Számomra ez a legfontosabb, és remélem, hogy sikerült.

- Legközelebb hol hallhatjuk énekelni?

- Idén tavasszal a PTE hangja versenyen indulok, emellett a VoiSingers-szel is sokfelé fogunk utazgatni, koncertezni. Több kisebb rendezvényen is lehetőséget kaptam énekelni, nagyjából márciustól kezdve. A következő magánestem szintén a Trezor Rendezvényházban lesz, május környékén, melyen a tervek szerint már zenekarral lépek fel.

 

 

Pauska Petra - Fotó: Dittrich Éva