A pécsi klinikum intézményeiben is - kényszerűségből - engedélyezték az utólagos hálapénzt

Július első napján lépett életbe az új Munka törvénykönyve (Mt), amely számos változást hoz az érintettek számára. Az új kódex majdnem mindenkit érintő egyik legfontosabb módosulása munkajogi szempontból gyakorlatilag intézményesíti a hálapénzt azáltal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül nem fogadhat el díjazást harmadik személytől. De azzal igen.

A hálapénz rendszere legnagyobb mértékben talán az egészségügy területén terjedt el, ami az ágazatban tapasztalható munkabérek „nagyságát" látva érthető. Az új Munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit Kollár Lajos professzor, a pécsi Klinikai Központ főigazgatója is magáénak érzi.

- Megengedtem az egyetemi dolgozók számára a hálapénz utólagos elfogadását, ugyanakkor felhívom mindenki figyelmét, hogy pénz előzetes kérése, követelése és kifizetése bűncselekmény, ami már nem a munkáltató felelőssége, hanem büntetőjogi kérdés - fogalmazott megkeresésünkre a nemzetközi hírű sebészprofesszor.

A klinikum első embere tehát nem tiltja a paraszolvencia kezelés utáni átadását, de mindenképpen ajánlja a munkatársak figyelmébe az orvosi kamara és az etikai kódex ajánlásait.

- Nem foglalkozunk azzal sem, hogy ki-ki hogyan számol el az adóhatóság felé. Véleményem szerint ha egy beteg utólag, háláját bármilyen módon - legyen az egy doboz bonbon, egy jó bor vagy némi készpénz - lerója, az magánügy, de szigorúan az etikai szabályok maximális betartására van szükség.

Az intézményvezető reméli, hogy ha sikerül az egészségügyi ágazatban olyan mértékű bérfejlesztést kiharcolni, ami elfogadható jövedelmet teremt a szakdolgozók és az orvosok számára, akkor "a törvény erejével le kell sújtani mindazokra, akik nem tartják be az előírásokat".

- Amíg ilyen alacsony fizetések vannak és közben bekeményítünk, nem marad ember ebben az országban, aki ezen a területen dolgozna - mondta Kollár prof., aki szerint az lenne az ideális, "ha sem a betegek, sem az orvosok és szakdolgozók nem kerülnének nap mint nap a mindkét fél számára kellemetlen helyzetbe".

Az Mt. szóban forgó rendelkezései azonban nemcsak az egészségügy területén dolgozókat érinti, hanem számos más ágazatot is. Azok közül a legnagyobb mértékben talán a vendéglátóiparban van jelen a borravaló rendszere. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mindez összetettebb a kérdés, mint azt gondolnánk.

- Nem egyszerű összehozni a borravalót a hálapénzzel; ez utóbbi jóval nagyobb, míg az előbbi filléres tétel. Az, hogy valaki a saját adózott jövedelmével hogyan rendelkezik, abszolút saját hatáskörben meghozott döntés. Úgy gondolom, hogy borravaló Magyarországon több száz éve van és mindig is lesz - fogalmazott a vendéglátós szakember.

Több más olyan szakma is van, ahol az új rendelkezések életbe lépése gyakorlatilag nem változtat a megszokott, jól bejáratott mechanizmusokon. A fodrászoknál ezután is illik majd felfelé kerekíteni, csakúgy, mint a postásoknál, akik szintén a sok apró jattból egészítik ki meglehetősen alacsony fizetésüket.

H. L. B. - Illusztráció: Dittrich Éva