A Magyar Gárda beszól a Pécsi Hírek Pestről jött főszerkesztőjének

AZ ALÁBBIAKBAN KRITIZÁLT ÍRÁS ELOLVASÁSÁHOZ: KLIKK IDE!

"Nyílt Levél a Láthatóktól és Hallhatóktól!

Egy újabb érdekes megnyilvánulásnak lehettek tanúi azok, akik péntek 13-án elolvasták a Pécsi Hírek oldalán Trencséni Dávid írását a Magyar Gárda Mecseki Láthatatlanok szakaszáról, és úgy általában a Gárdáról. Úgy látszik mostanság az a jó Tüke, aki minél jobban ki tudja szolgálni azt a rendszert, mely nincs jelen sehol, de mégis mindenhol ott van, ahogy ezt az említett írás is jól szemlélteti.

"Tükélõdöm, ígértem majd' fél éve. Nehezen megy, sok a buktató, de igyekszem, Isten látja lelkem, igyekszem. Néha persze megakadok. Most - elõször és fogadom, utoljára veszem a számra a Jobbik és a Magyar Gárda kifejezéseket - a múlt sárba tiprásánál akadtam el.

Tudja-e valaki, kik voltak a Mecseki Láthatatlanok?

Érdemes felütni a történelemkönyvet, és utánaolvasni. Tüke dolog ez is, így tõlem csak nagyvonalakban: pár száz elszánt/elkeseredett szabadságharcos nem tette le a fegyvert 1956. november 4-én, és a hitükért vesztek oda.

Hogy mi köze hozzájuk a jobbikos izomhunoknak, a katonásdit játszó fajmagyaroknak, felfoghatatlan. A Magyar Gárda helyi fiókszervezete ugyanis - nem kis magabízással - szintén a Mecseki Láthatatlanok nevet biggyesztette magára.

És most engedjenek meg nekem egy rövid, személyes kitérõt. Ismerem Vona Gábort, az árpádsávosok és gárdisták e szellemi lángoszlopát. Jóravaló gyerek volt, szívesen költöttem el vele évekkel ezelõtt mókás, palacsintázós ebédet Pesten, a Batthyány téren. Beszélgettünk politikáról, Fideszhez fûzõdõ viszonyról, választásokról.

Épp alelnöke volt a most elnökölte formációnak. Hangja kevés, modora annál több. Akkor épp középre akarta vinni szervezetét, alternatívát nyújtva a fiataloknak Orbánékkal szemben. Ma a Jobbik - gárdástul - nem más, mint a skizoid-paranoid elmebaj alternatív megnyilvánulási formája. Miképp jutott ide Vona Gábor, nem tudom, de már nem is érdekel rég.

Kimutatkoztam a köreibõl, bár valljuk be: õ sem keresi a társaságomat. Végigcsináltam Budapest összes utcai összecsapását, láttam a hazájukért macskakõvel és Molotov-koktéllal a kezében aggódókat eleget ahhoz, hogy soha többé ne vágyjak a társaságukra. De utánamjöttek Pécsre is. A Mecseki Láthatatlanok.
Egy csapat nyeszlett katonásdit játszó. Tesztoszteron-vircsaft.

Jó reggelt! Nincs elnyomás, nincs diktatúra - bármennyire is szeretik ezt hangoztatni, csak saját legitimációjukért teszik. Ami nincs.
 
Épp a létezésük bizonyítja létezésük okafogyottságát. Ma, Magyarországon nem kell harcolni azért, hogy valaki a világba üvölthesse elméje kényszerképzeteit. Fog egy tajvani ordibátort, és kínai cipõjében kiáll a fõtérre a globalizáció ellen kántálni. Sok sikert. Ezt jelenti a liberális demokrácia. De nem kéne a szabadságharcosok emlékét bemocskolni."

Szemezgessünk egy kicsit az írásból, megvizsgálva azt a másik oldal szemszögéből is. Tisztelt Trencséni úr, melyik történelemkönyvben olvasott a Mecseki Láthatatlanokról? Én is élénken érdeklődöm a történelem iránt, de egy olyan történelemkönyvet sem találtam még, amelyik csak egy sort is írna róluk.
Ajánlom figyelmébe Dr. Romváry Ferenc könyvét, ami nagyon színvonalasan dolgozza fel ezt a témát. Csak csöndben teszem hozzá, hogy a Mecseki Láthatatlanok szakaszának igazi 56-osa is van, ezek az emberek pedig nem „lépkednek" be egy csapat „nyeszlett katonához."

Következő kérdésem: miért ne viselhetné szakaszunk a Mecseki Láthatatlanok nevet?

Hiányos ismereteit figyelembe véve, ebben a kérdésben is tudok érdemi választ adni: ha egy ember, vagy csoport, egy másik, esetleg régebbi szerveződést példaképének tekint, egyetért annak célkitűzéseivel, gondolataival, akkor tiszteletből, és egyetértésből felveszi annak nevét.

Így voltunk ezzel mi is. Azon viszont nagyon csodálkozom, hogyan vette a bátorságot ahhoz, hogy minket „leizomhunozzon", „fajmagyarozzon", „lenyeszlettkatonázzon" és „tesztoszteronvircsaftozzon".

Ezek alapján úgy gondolom, hogy ön „elvtelenbértollnok, kiszolgálószemélyzet, újságba(?)író". Az alaptalan vádaskodás helyett olvasson utána a Gárda eddigi tevékenységének, és ha talál olyan megnyilvánulást, vagy esetleg tevékenységet, melyek alapján ezekre a következtetésekre jutott, azt kérem ossza meg velünk, mert mi eddig a Gárdán belül ilyet nem tapasztaltunk.

Ha a Gárda éppen a demokrácia miatt veszíti legitimitását, akkor miért foglalkozik vele? Persze tudom én a választ, ha az embert jól megfizetik...

Azért bennem lenne annyi, hogy legalább utánanézek annak a témának, amiről írok. Kiváncsi lennék, kivel készített a Gárdából interjút, hogy ilyen következtetésekre jutott? Vádaskodni én is tudok, minden tájékozódás nélkül, csak úgy nem lennék hiteles (azt tudja-e, hogy a Gárdába 5-10 ezren jelentkeztek, lehet, hogy mégsem mennek olyan jól a dolgok, mint ahogy azt gondolja).

Azt is említi, hogy ott volt az összes tüntetésen, és már nem vágyik oda. Ám „cikkét" olvasva, azt mondom: maradt volna inkább a tüntetők között, ott kevésbé alázta meg magát...

Azt írja, nincs elnyomás, demokráciában élünk.

Ha az demokrácia, ahol koholt vádak alapján egy szervezetet be akarnak tiltani, ahol nyíltan lopnak, és az emberek semmit sem tehetnek, ahol hagyják, hogy az országot a média asszisztálása mellett „elvegyék tőlünk", ahol a magyart nyomják el, az nem demokrácia, hanem egy álarcosbál.

Azért félnek annyian a Gárdától, mert tisztában vannak vele, hogy a Gárda képes ezt az álarcot lerántani.

Ha ön a globalizáció kiszolgálója, sőt mi több szószólója akar lenni, akkor lelke rajta. De minket ne oktasson ki, hogy ez az egyetlen járható út, ne okoskodjon, és ne beszéljen a magas lóról. Mi sem tettük, és nem is akarjuk, annyit szeretnénk csupán, hogy ez a kicsiny ország újra a miénk legyen.
 
Tisztességes életet szeretnénk magunknak, és a gyermekeinknek. Nem akarunk rabszolgák lenni, a globalizáció rabszolgái, ha ön igen, akkor több ország is tárt karokkal várja (persze nem az írásai, csupán habitusa miatt), de ne terjesszen hazugságokat, és ne rágalmazzon minket.

Végh Ádám"