A kultúrán át vezet az út a szilárd kínai gazdasági kapcsolatokhoz - mondja a neves pécsi sinológus

A kínai kultúra, a nyelv, a civilizáció és mentalitás megismerése és a már itt élő helyi közösségekkel való kapcsolattartás vezet annak a bizalomnak a kialakulásához, amely szilárd alapra helyezheti a két ország gazdasági kapcsolatait - kommentálta a pécsi közgazdasági karon április 12-én megnyílt Kínai-Magyar Akadémiai Kutató Központ jelentőségét dr. Bárdi László neves  sinológus. A tavaly Pécs díszpolgára címmel is kitüntetett kutató szerint az intézet többszörös hídszerepet lát el a két ország és polgárai között.

- E most még kis kutatóközpont a véget nem érő, komoly munkák centruma lesz a jövőben - adott hangot reményének Bárdi László. A központ - tette hozzá - többszörös hídszerepet tölt be az egyetemek, az országok, annak polgárai, illetve a már Magyarországon élő, dolgozó kínaiak között, nem utolsó sorban pedig Kína és az Európai Unió között.

Hozzátette, fontos hazai kormányzati lépés volt a "keleti nyitás" politikájának meghirdetése: ennek fő célpontja nyilvánvalóan Kína, ez ad különös aktualitást a pécsi kutatási intézmény megnyitásának.

Kína valóban nem egy a partnereink között, hanem a lehetséges legnagyobb partnereink egyike - fogalmazott.

Érdeklődésünkre, hogy tágabb perspektívából nézve miként látja a kapcsolatokban rejlő gazdasági potenciált, a neves sinológus úgy összegzett: „kínai gondolkodásmóddal kellene a kínai igényeket mérlegelni. 

- Ehhez azonban olyan elkötelezett szakemberekre van szükség - így Bárdi László - akik bírják az ország nyelvét, ezen keresztül megértik civilizációját és ismerik kultúráját.

Hangsúlyozta: ennek - a szilárd gazdasági kapcsolatokat megalapozandó - óriási szerep jut, s egymás mentalitásának, gondolkodásmódjának megismerése vezet ahhoz a fajta bizalomhoz, amely a jelenleginél jóval komolyabb üzleti kapcsolatokat alapozhatja meg a jövőben.

Bárdi László szerint megfelelően képzett szakemberek feladata lenne azt a hosszú távú szilárd külpolitikai koncepciót kidolgozni, amely jó előre meghatározná a kétoldalú kapcsolatok irányát. Azonban - szavaiból kiderült - ehhez folyamatos, a mostaninál tudatosabb és elmélyültebb kapcsolattartás vezet, s ennek jóval túl kell mutatnia a diplomácia keretein.

A kutató - aki ez évre tervezi harmincadik útját a világ legnépesebb országába - szívesen látná, ha hivatalos diplomáciai eseményekre a pécsi városvezetés meghívná az itt letelepedett kínaiak képviselőit is, illetve ezen alkalmakon kívül is folyamatosan ápolná a kapcsolatokat velük:

- A helyi kínai vállalkozók számtalan módon tudnák segíteni a pécsi cégeket. Ugyanis rajtuk keresztül értékes információhoz jutnánk arról, hogy a hatalmas ország felvevőpiacán éppen milyen termékekre lenne szükség.

Egy másik lehetséges kiugrási pontot a turizmus jelentheti Pécs számára, illetve a régió számára - állapította meg Bárdi László, felhívva arra a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban komoly változások léptek életbe a távol-keleti országban, amely immár hivatalosan is utazásra biztatja polgárait.

Bárdi László rámutatott, a turizmus terén is kiemelt jelentőségű, hogy a kínaiak számára érdekfeszítő attrakciókat tudjanak kínálni az e lehetőségben fantáziát látó utazási irodák. Mint megjegyezte, a „szokásos borkóstolással egybekötött falujárások" esetükben nem működőképesek. Ugyanis a számukra meglehetősen idegen nyugati kultúra finomságait igen nehezen tudják megkülönböztetni, legyen itt szó az építészetről, vagy a borkultúráról, gasztronómiáról.

A Kína-kutató ezzel szemben olyan megoldást kínál az ázsiai turistákra számító cégeknek, amelynek attrakciói nem korlátozódnak csak Pécsre, illetve hazánkra, hanem a (buszos) kirándulásokat a térség országainak nagyvárosaira, Bécsre, Prágára, esetleg a horvát tengerpartra is kiterjesztenék.

Mindennek azért is lenne létjogosultsága - vélekedik Bárdi László - mivel országunk a térségben részben földrajzi fekvéséből kifolyólag stratégiailag kiemelkedő helyen található, s ennek nemcsak a gazdaság, de a turizmus szempontjából is jelentősége van. Sokan az Európába irányuló kínai beruházások fontos kiinduló- és tranzitállomását látják hazánkban, s ezt az Európai Uniós elkötelezettségeink is lehetővé teszik - fűzte hozzá. Ehhez hozzájön még egy speciális magyar adottság, mégpedig, hogy a kínaiak szemében roppant szimpatikus, hogy népünk keleti származású. S hogy ezen belül melyik népcsoporttal vagyunk rokoníthatóak, az a kutató szerint a kínaiak szempontjából elhanyagolható kérdés. A keleti eredet mellett azért is táplálnak a többi nyugat-európai országgal szemben több bizalmat irányunkba - tette hozzá - mivel országunk nem vett részt például Kína gyarmatosításában.

A civilizációs különbségek ellenére - összegzett Bárdi László - kedvező lenne számunkra, ha a kínaiaktól nem csupán évezredes tudásukat, tapasztalatukat vennénk át, hanem az olyan értékes emberi jellemzőket is, mint a szorgalom, a türelem, az igyekezet, a tudásvágy, a családi és a nemzeti összetartás.

B. G.