A gyalogosoké lesz a tér

Négy irányból ömlött ide négy kanális vize, ezért korábban Négycsatorna utcának is hívták, hosszú évszázadokon át piacok helyszíne volt, ma pedig fesztiválok otthonául szolgál.

A tér persze akkor is mozgalmas, amikor nincs ünnepi rendezvény: napról napra turisták ezrei népesítik be, ezért is foglalkoztat szinte mindenkit a ma egyébként meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő közterület átformálásának terve. Az agóra rekonstrukciója szervesen kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik, „Közterek és parkok újjáélesztése" elnevezésű, hét és félmilliárd forintot felemésztő kulcsprojektjéhez.

Mint az átalakítással kapcsolatos tervekről megtudtuk, egy jó közlekedési lehetőségekkel rendelkező, nyitott és élhető centrum létrehozása az elsődleges szempont a nemzetközi tervpályázat megfogalmazásakor. Annyi már bizonyosnak teinthető, hogy - akár a mélyben húzódó Tettye-patak újbóli felszínre hozásával, akár szökőkút formájában - nagy szerepet kaphat a víz, és a használható zöld felületek aránya is jelentősen megnő 2010-ig.

A nyitott kérdés csak az, hogy a jelenleg autókkal zsúfolt területet - kompromisszumos megoldásként - csak részben tehermentesítik-e vagy teljesen lezárják a forgalom elől.

A változtatások egy másik bizonytalan pontja: mi lesz a tér járókelők által használt részének burkolatával, melyet egy alig száz éve felszámolt külvárosi temető sírkövei alkotnak, hiszen az, hogy eddig senki nem is bolygatta a Széchenyi-teret, elsősorban ennek köszönhető. Egyelőre nincs eldöntve, hogy a felhasználnák-e a szakrális köveket a rekonstrukció során vagy sem, de - mivel az időjárásnak csak korlátozottan ellenálló, porózus kőzetből készítették őket - könnyen elképzelhető, hogy száműzik valamennyit.

Ekkor persze fennállhat a veszély, mondják jogászok, hogy valaki - akár egy magánszemély is - kegyeletsértésre hivatkozva megtorpedózza a beruházást.

Korb Zoltán