430 millióval tartoznak bérlők

Gasz Zoltán, a távhőszolgáltató ügyvezetője szerint a kintlévőség-kezelés szempontjából az önkormányzati bérlakásokban élők tartozása okozza a legnagyobb problémát. Ezek esetében ugyanis a PÉTÁV nem tud végrehajtással vagy beszedésekkel élni, mivel a lakások és a távhőt biztosító társaság is az önkormányzat tulajdonában van.

A tartozások ősidők óta halmozódnak és alig fordul elő, hogy ezekből valami is rendeződjön. Például, ha egy bérlő kiköltözik, akkor a maga mögött hagyott tartozás a fogyasztói helyre marad - mondta el lapunknak az ügyvezető.

Az igazgató úgy véli, az is gondot okoz, hogy a krónikus nemfizetők a bérleti szerződés miatt „védettnek érzik magukat". Gasz Zoltán úgy tudja, a városvezetés a jövőben egészen más eljárási szabályt tervez. A szerződéskötési feltételek módosításával, szigorításával szeretnék megszüntetni a nem fizetők „védettségét".

Gasz reméli, hogy sikerül kimozdulni a jelenlegi helyzetből, de utalt rá, hogy a folyamat semmiképpen sem kecsegtet gyors eredménnyel: céljuk, hogy a következő tíz évben el tudjanak érni egy ellenkező fizetési trendet. Ezidáig eszköz nélkül küzdött a PÉTÁV a nemfizetők ellen, mivel az általános szociálpolitikai elvek alapján nem lakoltattak ki embereket - összegzett a távhőszolgáltató vezetője.

Az önkormányzat lakásügyi illetékeseinél azt tudakoltuk, hogy a fent említett szigorításokat milyen módon tudják véghezvinni.

- A szociális bérlakásban élők már korábban is csak úgy kaphattak több éves hosszabbítást, ha becsatolták az összes közüzemi szolgáltató igazolását - felelte érdeklődésünkre Varga Pál Józsefné.

Kiemelte, e gyakorlatot a jövőben „kihegyezik" a PÉTÁV-tartozásokra is: tehát, ha a lakó nem tud igazolást csatolni például arról, hogy részlefizetésre megállapodott a társasággal, akkor nem kap bérleti jogot. A jelenleg kidolgozás alatt álló koncepcióba az önkormányzat bevonja a lakhatási tanácsadó programot és a családsegítőket is.

- Nyilván nem az a cél, hogy nyolcszáz családot kirakjunk az utcára, mert azzal sokkal nagyobb bajt okoznánk, hanem az, hogy valahogy segítsünk beosztani a jövedelmüket, tudjanak törleszteni - fogalmazott a szociális szakember.

Amennyiben az igénylők valamely tanácsadó programban részt vesznek, úgy kapnak egy másfél vagy egyéves lakáshasználati jogot, és ha bizonyítanak, azaz elkezdődik a folyamatos törlesztés, akkor szóba jöhet a bérleti jog hosszabb időtartamra való kiadása.

Balikó Gergő - Illusztráció: Kováts Judit