2010 után nem várható központi támogatás

Amilyen viharosan indult a pécsi közgyűlés olyan gyorsan békesség szállta meg az üléstermet. A testület előtt ugyanis elsősorban az Európa Kulturális Főváros program kulcsprojektjeinek megvalósításával kapcsolatos döntések álltak, amelyek nagy részét a képviselők jelentősebb vita nélkül fogadták el.

Ám Tasnádi Péter az ülés kezdetén az összes, Nagy Kiállítótérre vonatkozó (azaz az együttműködési megállapodást, a tervezővel történő közbeszerzés megindítására irányulót és a régészeti munkák elkezdésével kapcsolatos) előterjesztés napirendről való levételét kérte.

A polgármester érvelése szerint azért kellett elnapolni a döntéseket, mert a kiállítótérrel kapcsolatban több nyitott kérdés is maradt még. Tasnádi Péter egy Mayer Mihály megyéspüspök által írott levélre hivatkozott elsőként, amelyben az egyház csak akkor biztosítaná a létesítmény helyszínének - azaz a Káptalan utcai sportpálya - átadását -, amennyiben a város lemondana a Belvárosi általános iskola épületének tulajdonjogáról. (Ezért cserébe egyébként az egyház még a Csontváry Múzeum épületét és egy tettyei csereingatlant ajánlott fel.)

Második akadályként említette a polgármester Bajnai Gordon levelét, amelyben az önkormányzati tárca állásfoglalása szerint több kockázati elemet is tartalmaz a tervezett beruházás. Kiemelte: a régészeti feltárások a tervezettel szemben nem huszonötmilliós, hanem negyedmilliárdos költséget jelentenének - ezt pedig korábban nem kalkulálták bele a költségekbe.

Az is problémás, miként lesz fenntartható a kiállítótér. Bár a város által megrendelt háromszázmillió forintos megvalósíthatósági tanulmány szerint jelentős ráfordítás nélkül működtethető majd a létesítmény, az önkormányzati tárca aggályosnak tartja a beruházás ezen pontját.

Ráadásul éppen most készült el egy másik tanulmány, amely a kiállítótérhez kapcsolódó belvárosi parkoló kialakításának költségvonzatait vizsgálja: „ez olyan egymilliárd forintnyi plusz terhet jelent, amely sem a város költségvetésében nem szerepel, sem a megye nem számolt vele."

Tasnádi Péter szerint mindezek tudatában nem lett volna bölcs döntés, ha ma napirendre veszik a projekttel kapcsolatos előterjesztéseket. „Az eredeti tervek újbóli áttekintése mellett meg kell vizsgálnunk az állam által felkínált alternatívát is, amelynek értelmében egy ezer négyzetméteres kiállítótér létesüljön a Zsolnay Negyedben - sokkal olcsóbban. Így a fennmaradó kétmilliárd forintból a város más részein lehetne kulturális fejlesztéseket végrehajtani" - mondta.

A polgármester emlékeztetett rá: a győztes pályázatban is csak egy ezer négyzetméteres kiállítótér megvalósítását tűzték ki, csak az elmúlt időszakban módosítottak a terveken - így hízott hatezer négyzetméteresre a kiállítótér. Ilyen szempontból pedig nem szenvedhet csorbát a program akkor sem, ha a Zsolnay Negyedben alakítják ki az új teret.

Az újságírók azt firtató kérdésére, hogy mi szükség volt a több százmilliós tanulmányra, amikor most egy levéllel keresztülhúzza a minisztérium az elfogadott elképzeléseket, Tasnádi elmondta: mindenképpen át kell vizsgálni a kialakult helyzetet, mert öngyilkosság lett volna most dönteni a fejlesztések megindításáról. Ezzel a kijelentésével egyben utalt is arra: Bajnai Gordon, az "uniós pénzek ura", valószínűleg ezek után végképp nem támogatta volna a projektet.

Az ellenzék megosztott a kialakult helyzetben.

A Fidesz-KDNP frakcióvezetője, dr. Páva Zsolt szerint több olvasata van a most elhalasztott döntésnek. „Aki most kitalálja, hogy a beruházás rizikós, még nem találja fel a meleg vizet. Ezt itt, Pécsett mi is tudjuk, s ennek tudatában szavazta meg a közgyűlés a kiállítótér beruházásával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt. Érzésünk szerint réges-régen túl kellene lennünk azon, hogy egy évvel és tizenegy hónappal 2010 előtt a beruházás helyén ötletelünk" - mondja a korábbi polgármester.

Szerinte az is tisztán látszik mára, hogy Pécs önkormányzata a kabinet gyámkodása alá került: „egy-egy miniszter pórázon próbálja rángatni a várost, amelynek súlyos konzekvenciái is lesznek. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szocialista városvezetők sorozatos tehetetlensége és időhúzása miatt, Budapestről utasítják a pécsieket, mit és hogyan csináljanak" - mondta Páva Zsolt.

Az Összefogás Pécsért Egyesület ezzel szemben egyetért a tárca érdemi kritikáival. Kővári János frakcióvezető szerint jogos, hogy a minisztérium vitatja a kiállítótér fenntarthatóságát, hiszen a Zsolnay Negyedben hasonló funkciók lesznek amúgy is, így támogatják a „költöztetést". „Sokkal nagyobb probléma, hogy nincs kulturális koncepciója az EKF-nek, nincs művészeti igazgató, így még 2010 üzenetét sem tudták eddig megfogalmazni - ez katasztrófa" - mondta az ÖPE frakcióvezetője.

A közgyűlés mai ülésén egyébként elfogadta azt az együttműködési megállapodást, amellyel a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósulhat. A megállapodás keretében kell tisztázni a projektpartnerek - a megye, az egyetem, a város és a Pécs 2010 menedzsment központ feladatait, kötelezettségeit és vállalásait. Az irányítási testület márciusig állhat fel, s a tervek szerint májusra megkötik a támogatási szerződést. Az ellenzék kis könyvtárak megszűnését firtató kérdésére a polgármester elmondta: a peremterületek könyvtárai mindenképpen megmaradnak a Tudásközpont felépítése után is.

A közgyűlés döntött arról, hogy közbeszerzési eljárás indítanak meg a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont nyertes tervezőjével. Az ellenzék köréből a legfontosabb kérdés az volt, mennyiben garantálható a koncertközpont gazdasági stabilitása, illetve kap-e majd támogatást a város a működtetésre. Gonda Tibor alpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta: a létesítmény majdani fenntarthatóságát illetően tárgyalt Schneider Mártával a kulturális tárca államtitkárával, aki közölte vele, hogy kormányzati támogatás valószínűleg nem lesz 2010 után az intézmény működtetésére. Gonda szerint a létesítmény regionális funkciójára tekintettel az államtitkár azt javasolta, hogy EU-s pályázatokon keressenek majd forrásokat.

Korb Zoltán