A PTE-n szerzett diploma is sokat ér, de gyakorlati képzésből kevés van

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizedük is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek - derül ki az Ipsos F and F témában végzett felméréséből, amelynek összegzését szerdán juttatták el az MTI-hez. A fiatalok által felállított rangsor első helyén az ELTE áll, amelyet a Corvinus, illetve a Műegyetem követ.

A közvélemény-kutatást az elmúlt három hónapban készítették a tizenöt-huszonöt év közöttieket reprezentáló hatszáz fő személyes megkérdezésével. Az Ipsos F and F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusan bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését.

A vizsgálat eredményei szerint az ifjú korosztály huszonhét százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg tizenkilenc százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, harmincnyolc százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.

Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: negyvenöt százalék szerint - ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg húsz százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: huszonhat százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További huszonhat százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést - olvasható az összegzésben. 

A magyar fiatalok értékesnek tartják a Magyarországon megszerzett diplomát, a többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. 

A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, húsz százalékos. A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. 

A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (ötvenhat százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.

A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (huszonegy százalékos említési aránnyal), második a Corvinus, harmadik a BME (nyolc, illetve öt százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. 

A debrecenit négy, a szegedit három, a pécsit két százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a SOTE is érdemi említéseket kapott - két százaléktól.

A legtöbben, harmincnyolc százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, huszonhét százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg tizenkilenc százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek. 

A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte - olvasható az összegzésben.

A felmérés szerint csak kevesen, tizenkilenc százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: huszonhat százalék szerint "csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további huszonhat százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez. A fiatalok tizenöt százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. 

Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége - négytizede - úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban - 28 százaléknyian - vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.

(mti)