Újra terítéken a svéd nyugdíjmodell

2010. április 29. csütörtök 08:45

A KDNP fenntartja korábbi javaslatait, amelyek többek között a nyugdíjrendszerről szóltak - jelentette be Harrach Péter. A párt alelnöke, leendő frakcióvezetője ezzel egyértelművé tette: a svéd modellt támogatják.

Így 70 éves kortól bevezetnék az állampolgári alapnyugdíjat, az öregségi nyugdíj alapjául pedig az egyéni számlás (NDC) rendszer szolgálna. Rokkantsági ellátást csak az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoport kapna, megkülönböztetnék az aktív életpályaszakasz idején történt, illetve az időskori megözvegyülést, valamint rugalmasabb lenne a nyugdíjkorhatár. Harrachtól szerettük volna megtudni, hogy ezt a tervet támogatja-e a Fidesz, de a politikust nem értük utol.

Korábban, 2001-ben már született kormánydöntés a névleges egyéni számla alkalmazásáról. A Fidesz-kabinet bevezette volna a Svédországban alkalmazott nyugdíjrendszert, először a pályakezdőkön, 2006-2007-ben pedig már teljes körben alkalmazták volna.

A módosítást csupán a 2002-es kormányváltás sodorta el. A tervet azonban nem felejtették el; 2007-ben az Erős Magyarország programjukban is erről írtak. A KDNP 2007. október 3-án ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, a témát a szociális bizottságban tárgyalták, ahol a fideszes képviselők támogatták, a szocialisták azonban leszavazták.

A téma akkor került ismét reflektorfénybe, amikor tavaly decemberben Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a Figyelőnek fejtette ki a részleteket. Másnap saját állítását cáfolta a politikus, és később Orbán Viktor kijelentette: nem gondolkodnak új modellben.

Az MSZP álláspontjához hasonlóan a pártelnök is úgy vélte: a mai nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, ezért nincs szükség drasztikus beavatkozásra. Azt is hozzátette: a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből. Programjukban viszont nyoma sincs semmilyen konkrétumnak.

A KDNP terve viszont konkrét: az öngondoskodáson alapuló rendszert a 2013. január 1-től megállapított nyugdíjakra alkalmaznák. Mivel a nyugdíjkasszát nem egészítenék ki a költségvetésből, egyik napról a másikra 600 milliárd forint "veszne el" az ellátások finanszírozásából, vagyis a jelenleginél 20 százalékkal kevesebb pénz jutna a nyugdíjakra.

Mivel az ellátást az egyén által teljesített befizetések határoznák meg, szakértők szerint a csökkenést kizárólag a társadalom kétharmadához tartozók éreznék meg. Az ellátások adókötelesek lennének, a házastársaknak vagy bejegyzett kapcsolatban élőknek pedig kötelezően közös nyugdíjszámlát kellene vezetni. Hogy a javaslat az Országgyűlés elé kerül-e, még nem tudni.

Forrás: nepszava.hu