Tanárokat keresnek a moldvai csángókhoz

Az alapítvány a moldvai csángó oktatási programhoz folyamatosan várja a jelentkezőket. A tanév közben is lehet csatlakozni a jelenleg 37 fős tanári karhoz, de legfőbbképpen minden év szeptember elejétől.

A Moldvai Csángó Oktatási Program 2000-ben indult, előtte gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás (illetve néhány évig az 1950-es években). Jelenleg 19 településen tanítják a magyar nyelvet gyerekeknek, fiataloknak óvodás kortól érettségiig, de legfőbbképpen a 7-14 éves korosztálynak.
 
A településeken hozzávetőlegesen 1400 diákjuk van, de Bákó megyében (Csángóföldön, a Kárpátoktól keletre) közel kilencezer, valamilyen szinten még magyarul értő, beszélő iskoláskorú gyerek él negyven településen. Ezért az alapítvány bővítené a programba bevonandó települések és gyerekek számát.

A tanítványok nyelvállapota településről településre, de sokszor családról családra is nagyon változó. A szervezet elsősorban az otthonról hozott nyelvtudásukra apellálva tanít magyar köznyelvet tiszteletben tartva a helyi nyelvváltozatot. Elsősorban magyar ábécét, írást, olvasást, helyesírást és fogalmazást tanítanak, másodsorban foglalkoznak a hungarológiai ismeretek átadásával (magyar történelem, saját népcsoportjuk története, magyar irodalom) - olvasható a dokumentumban.

A tanárokat Bákó megye csángók lakta településeire folyamatosan keresik. Általában falvanként két tanár dolgozik az oktatási program keretében, de a falu méretétől függően ez lehetnek többen is. Ideális esetben egy házaspár vagy fiatal pedagógus pár telepedik le valamely faluban, ahol a közösséggel is kapcsolatot tartva megszervezi, és naponta elvégzi a magyar oktatással kapcsolatos feladatokat.

A legtöbb helyszínen létezik iskolán kívüli és iskolai magyar nyelvoktatás egyaránt. Az állami iskolákban a szülők kérvényezése révén általában csoportonként heti három magyarórát engedélyeznek az egyébként román tannyelvű általános iskolákban, ami közel sem elegendő a nyelvőrzésre, nyelvtudás fejlesztésére, kultúra oktatására. Így minden helyszínen egy-egy bérelt házban iskolán kívüli tevékenységek zajlanak: ezek játékos, szabad foglalkozások, ahol igyekeznek a nyelvoktatás mellett a helyi kultúra (vissza)tanítását is biztosítani.

A szervezet közlése szerint bárki jelentkezhet moldvai magyartanárnak. Legfőbb feltétel az, hogy az illető a gyerekekkel jól tudjon bánni, hiszen olyan pedagógusra van szükség, akihez akkor is eljárnak a diákok hónapokon, éveken át, ha egyébként az számukra nem kötelező. Nem kizáró feltétel, de előnynek számít az, ha a jelentkező magyartanári-, tanítói-, óvónői diplomával rendelkezik, moldvai származású, román állampolgár és/vagy tud románul, illetve ha a párjával együtt érkezik. 

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége minden román állampolgárt munkakönyves állásra szerződtet. A nem román állampolgárokat is tudják alkalmazni, számukra ezidáig ösztöndíjat biztosítottak.

A tanárok havi bére általában meghaladja a román állami oktatási rendszerben elérhető nettó fizetést. A szövetség továbbá biztosítja a tanárok lakhatási feltételeit: saját tulajdonú vagy bérelt házban szolgálati lakást és annak rezsiköltségeit is fedezi.

A szervezet felhívásában ugyanakkor elismeri azt is, hogy "kétségtelenül fárasztó és kimerítő, hogy Moldvában magyartanárnak lenni szinte azonos a "szolgálati magyar" szerepével, ugyanis mi képviseljük a magyarságot az illető faluban: hozzánk jönnek, ha le szeretnének fordítatni egy Magyarországról érkező levelet, de nekünk kell fölvállalnunk az iskolai kérvények begyűjtését. Az oktatási-nevelési támogatások esetében is mi segítünk a szülőknek, kapcsolattartók vagyunk a közösség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között." -írja az alapítvány az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szövetség több településen még nem rendelkezik saját ingatlannal, így gyakran nehéz körülmények közt kell lakni, dolgozni: nincs fürdőszoba, nincs gázfűtés, nincs rendes konyha. Másrészt a hatóságokkal és helyi katolikus egyházzal szinte állandó a vita.

A jelentkezéseket elsősorban e-mailen várják, az [email protected] címen egy önéletrajz beküldésével, a levélben ki kell fejteni azt is, hogy mi motiválja a jelentkezőt.

Az alapítvány arra kérk mindenkit, hogy alaposan olvassák át a www.csango.eu honlapot "albugyraival együtt", s amennyiben mindezek után valakinek mégis kedve kerekedik Csángóföldön dolgozni, egy moldvai látogatást kell tennie tanítási időben. S ott pedig szóbeli beszélgetés, a tanítási helyszínek meglátogatása után hozzák meg a döntést.

MTI/OS