Sérelemdíjat vezetnek be a perlekedési téboly ellen

Március közepétől a jelenlegi nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj megállapítása kérhető a bíróságokon. Elegendő a jogsértés tényét bizonyítani, de az még nem látszik, hogy gyors vagy elhúzódó perek lesznek-e a jellemzőek - vélte a Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakértő. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) megszünteti a nem vagyoni kártérítés fogalmát, helyébe lép a sérelemdíj, amely bármilyen kárhoz társulhat.

Az idén március 15-én hatályba lépő törvénykönyv kapcsán Nagy Péter ügyvéd a Napközben keddi adásában úgy fogalmazott, a sérelemdíj nem más, mint a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő kompenzációja. Ez merőben új fogalom, előzménye, a nem vagyoni kártérítés nem volt szabályozva. A jogszabály csak utalt rá, hogy meg kell téríteni annak a nem vagyoni kárát, aki sérelmet szenvedett.

A sérelemdíj ezzel szemben szabályozott jogintézmény, úgy tűnik, hogy a jogi ügymenet egyszerűbb lesz, bár egyelőre biztosan nem látható, hogy a gyakorlatban mi várható. A legfőbb újítás az, hogy elegendő a jogsértés tényét bizonyítani, nem kell a hátrányt pontosan körülírni. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédeknek nem kell pontról pontra bebizonyítaniuk, hogy milyen hátrány érte azt, akit személyiségi jogában megsértettek - mondta a szakértő.

Óriási szerepe lesz a bíróságoknak a jövőbeni gyakorlat kialakításában, a jogalkalmazóknak kell megállapítani a sérelemdíj mértékét. A Ptk. azt mondja, meg kell próbálni a jogsértés súlyára, a felróhatóságra, illetve a sértettre és környezetére gyakorolt hatás alapján egy összegben megállapítani a sérelemdíjat.

Fontos azonban, hogy ki lehessen szűrni az úgynevezett bagatell ügyeket, és ezzel megelőzzék a perlekedési tébolyt, hiszen ha csak a jogsértést kell bizonyítani, akkor valószínű, többen keresnek majd igazat a bíróság előtt. Nehéz lesz ezeket az ügyeket kiszűrni, a kérdéssel már a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma is foglalkozott. A probléma megoldásában jelentős szerepet szánnak a törvényszéki bíráknak, és Nagy Péter szerint a jogi képviselők is hozzájárulhatnak a csekély súlyú esetek kijelölésében. Ezek közé tartozhat például, ha valaki azért megy bíróságra, mert sokat kellett várnia az orvosnál.

Az egyik gyakori sérelem például az üzleti titok megsértése. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke szerint ágazatukban sokszor előfordul ilyen sérelem, mint ahogy az is, hogy egy alkalmazott adott cég rossz hírét kelti. Az ilyen esetekben indítandó jogi eljárás azonban eddig annyira bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnt, hogy az érintett vállalkozások inkább nem kezdtek pereskedni - mondta a szakmai szervezet tisztségviselője.

Nagy Péter ügyvéd szerint a keresetleveleket talán könnyebb lesz megfogalmazni, egyszerűbb lesz a jogsértés tényét körülírni. Azt azonban, hogy a bíróságok mennyire lesznek leterhelve, mennyire lesz nehéz igazolni, hogy a sérelem milyen hatást gyakorol a sértettre és környezetére, még nem látni - ahogy azt sem, mennyire húzódnak el ezek által a perek.

Forrás: Kossuth Rádió