PC: a válság destabilizálja Kelet-Közép-Európát

"A válságot az aktuális ellenzék szinte mindenütt igyekszik a maga javára fordítani, a válság hatásaiért a kormányzatot téve felelőssé. A válság általában nem betemeti, hanem inkább elmélyíti a szociális különbségeket, valamint a politikai, ideológiai és etnikai törésvonalakat, amelyek ráadásul egymásra csúszva és egymást erősítve jelentősen kikezdhetik a társadalmi-politikai stabilitást" - tartalmazza az intézet elemzése.

Mindezzel összefüggésben Kelet-Közép-Európa több kormányzata esetében további destabilizációval kell számolni a Political Capital szerint. A kormányváltások nyomán viszont stabilabb parlamenti hátterű és/vagy társadalmi támogatottságú, működőképesebb kormányok jöhetnek létre, amelyek hatékonyabb intézkedéseket hozhatnak a válság kezelésére.

A mélyülő válság és a szűk mozgástér egyre népszerűtlenebb válságkezelésbe hajszolja a kormányzatokat a régióban, így azon országokban is csökken a kormány támogatottsága - például Lengyelországban és Szlovákiában -, ahol eddig megtartotta népszerűségét a kormányzat. Izlandot leszámítva eddig csak közép- és kelet-európai kormányok buktak bele a válságba, ami érezhetően felerősíti a régióval szembeni általános bizalmatlanságot.

Középtávon, amikor a konkrét veszteségeket is megérezte a lakosság, szinte mindenütt csökkent a kormányok népszerűsége. A régió országaiban ugyanis a tavaly elfogadott költségvetések a vártnál nagyobb növekedési áldozat miatt gyorsan tarthatatlanná váltak.

A csökkenő bevételek miatt keletkező lyukat három módon lehet befoltozni: adók kivetésével, a kiadások csökkentésével vagy a hiány eleresztésével. Nyugat-Európa stabilabb és megbízhatóbb államai a legtöbb esetben az utolsó eszközt választják, Kelet- Közép-Európában azonban - a térséggel szembeni általános bizalmatlanság miatt - erre kevésbé van lehetőség.

A válság a legtöbb kormányt meggyengítette, ami a PC szerint arra utal: nemigen létezik a lakosság által is tökéletesen hatékonynak ítélt válságkezelés. Az észlelt instabilitás és a politikai válságkezelésben tapasztalt cselekvésképtelenség kikezdheti a politikai intézményrendszer népszerűségét is: a cseh kormányválság például a parlament reputációját is jelentősen megtépázta.

Kormányellenes demonstrációk nem csak Kelet-Közép-Európában történnek. Szerte Európában voltak hatalmas utcai megmozdulások, míg azonban Nyugaton ez főleg tömegdemonstrációkat és sztrájkokat jelentett, addig a régióban ez gyakrabban torkollott utcai összecsapásokba.

Magyarországon nagyrészt elmaradtak az utcai összecsapások, ez a PC szerint leginkább azzal magyarázható, hogy a 2006 őszén csúcson lévő radikális mozgalmak mára sokat veszítettek támogatottságukból, a "protest-potenciál" alábbhagyott, a rendőrség felkészült az utcai zavargások kezelésére, továbbá a radikális jobboldal legfőbb ereje, a Jobbik nem érdekelt az erőszak eszkalációjában az EP-, majd az országgyűlési választások közeledtével. A Bajnai-csomag nyomán ugyanakkor még előfordulhatnak intenzív - akár erőszakba forduló - megmozdulások Magyarországon a PC szerint.

Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt felerősödhet az EU-szkepszis, ami akár az EP-választások eredményeiben is visszaköszönhet - teszik hozzá az elemzők.

(mti)