Oszkó: nem tudjuk, mikor lesz vége

2009. május 16. szombat 19:27

A válság végének időpontját még senki nem tudja megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak - mondta szombaton, az EBRD londoni közgyűlésén az MTI-nek a magyar pénzügyminiszter, aki szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nyitott a támogatás kiterjesztésére, ha erre szükség lenne.

Oszkó Péter kijelentette: a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű határidőt szabni arra, hogy mikortól nem lesz szükség az EBRD szorosabb együttműködésére. Most az látható, hogy "amit egy-másfél éve gondoltunk, az kicsit későbbre tolódott" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

Az EBRD eredeti - a válság hatására már visszavont - stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a bank a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta.

A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.

Az EBRD közölte: az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.

Oszkó Péter az MTI-nek adott szombati interjúban az IMF-támogatás esetleges kiterjesztéséről úgy fogalmazott: ha ennek szükségessége felmerülne, lenne lehetőség az erről szóló tárgyalásokra a valutaalappal. A legutóbbi tárgyalási forduló napirendjén ez külön nem szerepelt, mert a kormány stabilnak tartja a magyar gazdaság finanszírozási helyzetét, de az IMF igény esetén nyitott lenne ennek megtárgyalására - tette hozzá.

Az euróövezeti céldátum kitűzésének kilátásaira vonatkozó kérdésre Oszkó Péter azt mondta: a jelenlegi helyzetben egyebek mellett azért sem érdemes még meghatározni a csatlakozás időpontját, mert Magyarországnak több céldátuma is volt már, és egy újabb "nem feltétlenül tenné hihetőbbé" a kormány reformelkötelezettségét. A reformelkötelezettséget az teszi hitelessé, ha a kitűzött reformokat az ország végrehajtja, és ezáltal kerül közelebb az eurócsatlakozáshoz - mondta a pénzügyminiszter.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az EBRD szombati munkanapján, befektetőknek és elemzőknek tartott előadásában ugyanerről szintén azt mondta, hogy ebben a kérdésben a hitelesség az elsődleges szempont. Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana - tette hozzá. Az MNB vezető tisztviselője szerint ugyanakkor amint lehetséges a hiteles céldátum kijelölése, azt haladéktalanul be kell jelenteni.

A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti a magyar eurócsatlakozást, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.

(mti)