Nemzeti csúcs percről percre

2008. október 18. szombat 11:49

Nemzeti csúcs percről percre
Őszinte, nyílt, világos beszédet, s ahol lehet, párbeszédet kért Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a nemzeti csúcsértekezletet megnyitó beszédében az Akadémia dísztermében szombaton. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke stabilizáció paktum megkötését szorgalmazta.

"A hely szellemében kérem önöket, őszinte, nyílt, világos beszédre, ahol lehet párbeszédre" - mondta Pálinkás József, aki szerint a tanácskozáson elhangzott szavak egyetlen fedezete azok igazságtartalma.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy vélte: a tanácskozás üzenete, hogy "az ország érdekében vagyunk itt", a résztvevők a nemzetért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek.

Pálinkás József ugyanakkor kiemelte: nem szeretné, ha a tanácskozás a résztvevőkben vagy az állampolgárokban hamis várakozást ébresztene, ezért világossá tette, hogy a nemzeti csúcsnak nem lesznek közjogi következményei, de szellemi és lelki következményei lehetnek.

Mint mondta, a résztvevők bizonyára abban egyetértenek, hogy az ország igen nehéz helyzetben van, a pénzügyi és gazdasági problémák nyilvánvalóak, ám a bajok gyökerét Pálinkás József erkölcsi és kulturális természetűnek nevezte.

"A helyzet kialakulásáért nem azonos a felelősségünk, ez a felelősség utólag sem osztható meg, e helyen is súlyos, és másokra át nem ruházható felelősség terhel minden megszólalót" - jelentette ki.

Ez a felelősség a tudós társadalom képviselőjét arra kötelezi, hogy figyelmeztessen: olyan kérdésekben, amelyekben nincs egyetértés, de még az álláspontokat megalapozó vitákra sem került sor, valószínűtlen, hogy megállapodásra jussanak. Az MTA elnöke ugyanakkor nemzeti programalkotó munkához felajánlotta a tudós testület segítségét.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt javasolta, hogy a nemzeti csúcsértekezlet nyilvánítsa ki: a társadalom megegyezést vár a stabilizációról a parlamenti pártoktól. A házelnök szerint válságkezelő program és cselekvés kell.

Mint mondta, a kérdés az, készek és képesek-e arra, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben egy cselekvési program közmegegyezésen alapuló védettséget élvez, és a pártok között zajló politikai küzdelem nem terjed ki a válságkezelés kérdéseire.

Szili Katalin önmagában is fontos eredménynek tartja, hogy a nemzeti csúcson megosztják egymással az ország sorsát, a polgárok jövőjét hosszú távon szolgáló javaslatokat, eszmét cserélnek a közös dolgokról.

Eredmény, mert ilyen széleskörű, felelős tanácskozásra a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon - tette hozzá. A házelnök véleménye szerint az eddig uralkodó társadalom-felfogás vitathatatlannak tekintett dogmái csődöt mondtak. A piaci önszabályozás mindenhatósága, az állam szabályozó szerepének visszaszorítása, a "gyenge állam" tézise és a korlátlan dereguláció eddigi gyakorlata nem folytatható tovább.

Hangsúlyozta: a világ paradigmaváltáshoz érkezett. Először stabilizálni kell a gazdaság állapotát, látni kell az unió alkalmazkodási stratégiájának körvonalait is, sőt, ennek alakításában nemzeti érdekeink erőteljes képviseletével részt kell venni.

Kitért arra, a kisebbségi kormánynak kell megbirkóznia a válság szerteágazó hatásaival egy olyan programmal, amelynek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a még nem látható hatásokra is gyorsan reagál. Ezt a kormány csak akkor tudja véghez vinni, ha döntéseit garantált többségi támogatás övezi - mondta.

Úgy látja, ennek érdekében a különböző társadalmi és politikai erőknek el kell dönteniük, készek-e megállapodni, ha úgy tetszik, megkötni a rendszerváltás második paktumát, a stabilizáció paktumát.


FRISSÍTVE:
(11:09)


Simor: a jóléti kiadások csökkentésére is szükség van

A pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon csak az adhat megoldást, ha a magyar gazdaság sérülékenysége csökken, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót és megerősíti a növekedési képességét, egyebek között jelentősen csökkenti a jóléti kiadásokat - fejtette ki Simor András jegybankelnök a nemzeti csúcson.

A hosszú távú megoldás feltételei közé sorolta továbbá Simor András a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak a kiadások lefaragása után, a tartós növekedés ára egyebek között a jóléti kiadások jelentős lefaragása.


FRISSÍTVE:
(11:19)

Gyurcsány: legyen hosszú távú nemzeti megállapodás

Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok gyakorlatához.

A miniszterelnök a nemzeti csúcson szombaton hangsúlyozta: nagy siker, hogy itt ülnek, ez megmutatja az összefogás erejét. Megköszönte a részvételt azoknak, akik eljöttek és - mint mondta - sajnálja, hogy van, aki nem jött el.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.

Hozzátette: azt tervezik, segítséget nyújtanak a devizahitellel rendelkezőknek azzal, hogy kordában tartják a törlesztőrészleteket, és átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket.


FRISSÍTVE:
(11:27)

Orbán: nemzeti növekedési program kell

A kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nemzeti csúcsértekezleten az Akadémia dísztermében szombaton.

A Fidesz elnöke a hozzászólási sorrendben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke után mondhatta el beszédét. Orbán Viktor úgy látja, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása.

"A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse velünk a békát, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek - jelentette ki.

A Fidesz elnöke szerint ez ellen a megszorító csomag ellen kell összefogni, és egy új nemzeti növekedési programot kell megvalósítani, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll. Ehhez a növekedési programhoz politikai változásra is szükség van - tette hozzá.


FRISSÍTVE:
(11:32)

Semjén: fogjunk össze a megszorítások és a bérbefagyasztás ellen

"Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát" - jelentette ki a politikus.

Mint mondta, nincsen olyan ország, amely ilyenkor csak megszorításokban gondolkodna. "A válság már így is eléggé megszorította az embereket" - tette hozzá.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: "nekünk meg kell védenünk az embereket, a munkahelyeket, a lakásaikat és a betéteiket. Meg kell védenünk őket, de úgy tűnik, hogy nem csak a válságtól, hanem a kisebbségi kormánytól is".


FRISSÍTVE:
(11:48)

Fodor: hárompontos liberális javaslat

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke három pontban foglalta össze a szombati nemzeti csúcsértekezleten a liberálisok javaslatát, amely szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform.

"Az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen és szükséges már ebben az évben a költségvetés kiadásainak csökkentése, a hiánycélnak közelítése a három százalékhoz" - fogalmazott Fodor Gábor az Akadémián.

Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy a pártja által beterjesztett, a takarékos állami gazdálkodásról, a költségvetési plafon bevezetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja.

Fodor Gábor kijelentette: az SZDSZ nem hajlandó lemondani az adóreformról. "Nem leszünk abban partnerek, hogy a válságra való hivatkozással tegyünk félre minden átfogó átalakítást. Nem lehet megtenni, mert ezzel nem szolgáljuk Magyarország és a magyar gazdaság érdekét".


FRISSÍTVE:
(12:16)

Dávid Ibolya: az MDF egyéves válságkezelési programot javasol

Az MDF egyéves válságkezelési programot javasol, melynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a nemzeti csúcson Budapesten szombaton.

A politikai bizalom visszaszerzése érdekében a pártelnök azt javasolja, hogy 2008. november 1-től minden parlamenti képviselő, miniszter, és államtitkár, illetve a miniszterelnök, és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, s azt tegye nyilvánossá.

Így minden politikus saját zsebén keresztül is érdekelt lesz a válságkezelésben. Továbbá az országgyűlés alkossa meg az új pártfinanszírozási törvényt, hogy radikálisan csökkenjen az évi legalább 200 milliárd forintos összeg, amely a korrupció miatt folyik el.

"De nem elég nadrágszíjat húzni, mert abból nem lesz növekedés, abból nem lesz gyarapodás" - tette hozzá Dávid Ibolya.

Az egyéves válságkezelési program után, 2010. január 1-jétől be kell vezetnünk az adóreformot, az egykulcsos adót, és legyen egyszeri adóamnesztia, utána viszont az adóhatóság kíméletlen szigorral szedjen be minden adót, ne legyenek potyautasok, kényszervállalkozók, "off-shore ügyeskedők" - hangsúlyozta az MDF elnöke.


FRISSÍTVE:
(14:05)

Varga Mihály: fiskális konszolidációra is szükség van

Az országnak hitelességre, fiskális konszolidációra és versenyképesség-javításra van szüksége - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a nemzeti csúcson.

Varga Mihály kijelentette: fenntartják a korábbi javaslataikat, és örül annak, hogy ennek egy része a kormány javaslataiban is viszontlátható. De - mint mondta - ez nem elég a válság átvészeléséhez.

Varga Mihály szerint új adó-, költségvetési törvényre van szükség. Hozzátette: közpénzügyi törvénycsomag is kellene, de nem olyan, mint amit a kormány beterjesztett, mert az a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatát teljesen átírja.

Az ellenzéki párt javaslata arra vonatkozott, hogy a háromfős testület a jegybankelnök, a számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök delegáltjaiból álljon.

Ezzel szemben most azt látják, hogy a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és az államfő delegáltjából állna a tanács. "Nem erről volt szó, a miniszterelnök nem ezt ígérte" - tette hozzá Varga Mihály.


FRISSÍTVE:
(14:27)

Veres kiállt az IMF-segítség mellett

Továbbra is jó ötletnek tartja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkeresését a pénzügyminiszter, az ezzel kapcsolatos sajtóvisszhang nem bizonytalanítja el a befektetőket. Veres János pénzügyminiszter erről szombaton a nemzeti csúcs szünetében nyilatkozott az MTI-nek.

"Minden olyan ötlet, amely azt biztosítja, hogy Magyarországnak legyen mihez támasztania a hátát, jó ötlet" - közölte Veres János. Az IMF megkeresése és az azzal kapcsolatos sajtóreakciók nem bizonytalanítják el a befektetőket. Szakemberekre kell hallgatni, és nem újságírókra - húzta alá a pénzügyminiszter.

Gyurcsány Ferenc a héten jelentette be, hogy Magyarország elsőként szerezte meg a régióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azért, hogy "ne kelljen soha igénybe venni". Veres János ezt követően az MTI-nek elmondta: a tárgyalásokat Magyarország kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ez azonban nem jelenti azt, hogy "hitelt vennénk fel az IMF-től".

A pénzügyminiszter elmondta: a megállapodás alapján bármi lehet az együttműködés tartalma, a későbbi folyamatok függvényében.


FRISSÍTVE:
(14:33)

Járai: látszategyeztetésről van szó

Járai Zsigmond volt jegybankelnök látszategyeztetésnek tartja a nemzeti csúcsértekezletet, szerinte azért értelmetlen a találkozó, mert a kormány már benyújtotta a jövő évi költségvetést - a szakember erről újságíróknak beszélt a szombati tanácskozás ebédszünetében. Véleménye szerint jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, ami az adócsökkentést is lehetővé tenné.

Járai Zsigmond úgy vélte, hogy a hozzászólásokban a gazdasági növekedés felgyorsítása és az adócsökkentés dominált, szerinte azonban ez nem lesz alap a párbeszédre, mert kormány már benyújtotta a költségvetést.

Hozzátette: nem is érti, miért kell a költségvetés benyújtása után ilyen tanácskozást szervezni arról, hogy mit kellene csinálni. Úgy fogalmazott: nehéz ezt felfogni emberi ésszel, ezért az egész tanácskozást egy látszategyeztetésnek tartja. "De hát úgy jópofa különben" - fogalmazott.

Szerinte az a baj a kormány logikájával és a költségvetéssel, hogy azzal érvel: akkor lehet adót csökkenteni, ha a gazdasági növekedés felgyorsul. De mitől fog felgyorsulni a gazdaság? - tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: hiánycsökkentésre feltétlenül szükség van, csak többel kell a kiadást csökkenteni, mint amennyivel az adót. Szerinte a bruttó hazai termék 4-5 százalékát kellene kiadáscsökkentésben megtakarítani, ami több mint 1.000 milliárd forint, és ez megfelelő teret nyújtana az adócsökkentéshez is. Ezt legalább két évig meg kellene tenni, hogy az állami elosztás visszamenjen arra a szintre, ahol a velünk versenyző országokban van - tette hozzá.


FRISSÍTVE:
(14:55)

Kósa: a miniszterelnöknek a csúcson kell abbahagyni

Rendhagyó módon szólította fel lemondásra a miniszterelnököt Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a nemzeti csúcson szombaton; az ellenzéki politikus azt mondta: "miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni".

A Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként felszólaló ellenzéki politikus közölte: úgy köszöntött ránk a gazdasági világválság, hogy az egy tartós vezetési válsággal párosul. "Napnál világosabb, hogyha a vezetési válságon nem leszünk úrrá, nincs esélyünk kezelni a gazdasági és finanszírozási válságot" - fogalmazott.

Úgy fogalmazott: ma semmi sem bizonyítja jobban a vezetési válságot, mint az, hogy a mostani kormánynak nincs parlamenti felhatalmazása az ország irányítására. Ez a kormány nem létező program mellett irányít, és nincs parlamenti többsége.

Ezzel a kormánnyal így nincs kiút a válságból. Hozzátette: ez a kormány és a miniszterelnök már nem kérhet semmit a magyar emberektől, az önkormányzatoktól, mert nincs meg mögötte az alapvető bizalom.

"A magyar miniszterelnöknek nem áll módjában azt mondani, hogy ő vezeti ki az országot a válságból, mert nincs mögötte támogatás" - hangsúlyozta Kósa Lajos.
Véleménye szerint a miniszterelnök magatartása megadta a választ arra a kérdésre, hogy mire jó a nemzeti csúcs.

Választhatta volna, hogy a hét elején benyújtja a korrigált költségvetést, hogy a találkozón résztvevőknek képe legyen róla, de választhatta volna azt is, hogy a jövő kedden nyújtja be költségvetést, megpróbálva figyelembe venni a nemzeti csúcson elhangzottakat.

"Ő azt választotta, hogy péntek délután nyújtja be, amikor már nem tudja figyelembe venni az itt elhangzottakat, de mi nem ismerhetjük még az irányokat" - fogalmazott.

"Egy biztos, megint olyan költségvetésünk van, ami nem jó semmire" - tette hozzá.
Gyakori dilemma politikusok, újságírók, közéleti emberek, sportolók, művészek számára, hogy mikor kell abbahagyni. "Miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni" - zárta felszólalását Kósa Lajos.


FRISSÍTVE:
(14:59)

Demján: most nem lehet adót csökkenteni

Nem halogatható az adócsökkentés, de most a "tűzoltás" miatt nem lehet ezt meglépni - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szombaton az MTI-nek.

Nem halogatható az adócsökkentés, de ma nem lehet ezt meglépni, mert egyik napról a másikra él az állam annak érdekében, hogy megőrizze fizetőképességét. Tűzoltás van - mondta Demján Sándor az MTI-nek a nemzeti csúcson.

Az üzletember szerint egyrészt kiadáscsökkentésre van szükség, másrészt fenn kell tartani a fizetőképességet, csak ezt követően jöhet az adócsökkentés.


FRISSÍTVE:
(16:18)

Szili: sikeres napon vagyunk túl

Szili Katalin házelnök a nemzeti csúcson mondott összegzésében úgy értékelte az elhangzottakat: "azt hiszem, sikeres szombaton vagyunk túl".

Szili Katalin a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megismételte nyitóbeszédében tett javaslatát, amely arról szólt, hogy a különböző társadalmi és politikai erők alkossanak stabilizációs paktumot. Mint mondta, ez azt jelenti, van olyan nemzeti minimum, amiben meg tudnak egyezni, annak érdekében, hogy segítsék az országot.

Hozzátette: tudja, hogy a nemzeti csúcs nem közjogi testület, ezért ezt a feladatot a közjogi szerepet ellátó testületek hatáskörébe kell utalni, mint a törvényhozás. Hangsúlyozta: ha baj van, ha válság van, akkor a feladat az, hogy ezen változtassanak, és ez közös felelősség.


FRISSÍTVE:
(16:39)

Gyurcsány Ferenc összegzése

Gyurcsány Ferenc szerint a nemzeti csúcs akkor is siker lett volna, ha csak beszélgettek volna ebben a körben, ennél azonban többet értek el: nagyon sok konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés és mélyebb átalakítási program kezdődhet nemcsak a parlamenti pártok, hanem a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek széles körének bevonásával.

"Engem nem tudnak eltántorítani attól, hogy ezt szervezzem, igényeljem, és ezt a társadalmi-politikai szövetséget megpróbáljam a lehető legszélesebbre nyitni" - fogalmazott összegzésében a szombati tanácskozás végén a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: arra fog törekedni a következő hetekben és hónapokban, hogy a lehető legszélesebb társadalmi és politikai szövetséget hozzák létre annak érdekében, hogy megalkossák a stabilizációról és a növekedésről az új programot.

A miniszterelnök több, a nemzeti csúcson elhangzott javaslatot is felsorolt - például Dávid Ibolyától, Orbán Viktortól és az SZDSZ-től - amellyel egyet tud érteni.


FRISSÍTVE:
(17:40)

Navracsics: ennek nem sok értelme volt

A Fidesz álláspontja szerint a nemzeti csúcsértekezlet egyértelművé tette Gyurcsány Ferenc hiteltelenségét, a legnagyobb ellenzéki párt szerint ugyanakkor új politikára és hiteles politikusokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország kilábaljon a válságból - erről Navracsics Tibor frakcióvezető beszélt újságíróknak a rendezvény után.

Hangsúlyozta: a jelenlegi válsághelyzetben a Fidesz összefogást ajánl Magyarországnak az adó- és járulékreform, a kormányzati és közigazgatási reform és a munkaerőpiaci reform területén, ehhez azonban mindenekelőtt hiteles politikusokra, új politikára lenne szükség, hiszen az a feladat, hogy az összefogás révén Magyarországot kivezessék a válsághelyzetből, és megindítsák a növekedés útján.

Szerinte ugyanakkor a mai találkozó is egyértelművé tette, hogy Gyurcsány Ferenc nem rendelkezik kellő hitelességgel ennek a munkának a megindításához.

Arra a kérdésre, hogy az új politika alatt előre hozott választásokat és egy új kormány felállását értik-e, Navracsics Tibor azt mondta: "a hitelét vesztett politikusoknak távozniuk kell a politikai életből".

Kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője közölte: a Fidesz álláspontja továbbra is az, hogy kivonulnak a parlamenti ülésteremből a miniszterelnök előre bejelentett felszólalásainál, egészen addig, amíg nem történik olyan jelentős esemény, ami ezt megváltoztatná. Megjegyezte: "holnap akár le is mondhat Gyurcsány Ferenc, ahogy ma kinézett, úgy el tudom képzelni".

Mint mondta, a tanácskozással a miniszterelnök "egy felhatalmazás és szakértelem hiányából álló űrt" akart betölteni, ezúttal úgy, hogy hatvanegynéhány, tisztázatlan szempontok alapján összeválogatott embert hívott össze, így próbálta meg felépíteni a saját imázsát, a saját hozzáértését.

Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökének felszólalását veretes választási beszédnek nevezte, amelyben nem voltak javaslatok, a frakcióvezető azt mondta: Orbán Viktor konkrét adatokat mondott arról, mi lenne a fedezete az adócsökkentésnek. Navracsics Tibor megalapozott, jó beszédnek nevezte a Fidesz elnökének hozzászólását. Megjegyezte: Gyurcsány Ferenc nem véletlenül tért el az eredeti forgatókönyvtől, azért kért szót a tanácskozás végén, mert érezte ő is, hogy egy hitelét vesztett politikusként, a múlt politikusaként tűnt fel.

Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök szerint átmeneti évnek kellene tekinteni 2009-et, Navracsics Tibor azt mondta: 2002 óta minden évet átmeneti évnek kénytelenek tekinteni, csak akkor nem lesz Magyarországon átmeneti év, ha megindul a gazdasági növekedés útján.

Mint mondta, abban egyetértettek mindannyian, hogy válság van Magyarországon, és a többség abban is, hogy ez a válság nem egy héttel vagy egy évvel ezelőtt kezdődött, hanem csak láthatóvá tette azokat a válságjelenségeket, amelyeket az elmúlt hat év rossz gazdaságpolitikája, költségvetési politikája okozott.

A Fidesz szerint ebben a helyzetben kevesebb adó és járulék kell, hogy a gazdaság végre lendületbe jöjjön, szerintük ennek meg is lenne a fedezete. Mint mondta, a kormányzati és közigazgatási reformmal, a kormányzati korrupció és a bürokratikus eljárások visszaszorítása révén mintegy 400 milliárd forintot lehet megtakarítani. Emellett a Fidesz szerint össze kell fogni a munkaerő-piaci reformban, és ebből következően a szociális segélyezés ügyében is, munkahelyeket kell teremteni, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar, így ők már nem az államkasszát terhelnék a segélyekkel.

Navracsics Tibor arra a kérdésre, volt-e értelme a tanácskozásnak, azt mondta: "a vízgereblyézés mindenképpen".

FRISSÍTVE:
(18:30)

Összefoglaló

Bölcs volt a kormányoldal, hogy javasolta a nemzeti csúcsot, és bölcs volt az ellenzék, hogy elfogadta a meghívást; a párbeszédre való készség "magatartáskultúra-váltást" kíván, és ez megtörtént - így értékelte a házigazda Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Glatz Ferenc a szombati nemzeti csúcsértekezletet.

A tanácskozást kezdeményező miniszterelnök összegzésében sikeresnek mondta a találkozót, és úgy vélte, a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet az érintett szereplők között a stabilizáció megteremtéséért. Kijelentette: arra fog törekedni, hogy a lehető legszélesebb társadalmi és politikai szövetséget hozzák létre annak érdekében, hogy megalkossák a stabilizációról és a növekedésről az új középtávú gazdasági és társadalompolitikai programot.

A megbeszélésen a költségvetési kiadások visszafogásában nagyjából egyetértés volt a pártok között, de az adócsökkentés kérdésében nem közeledtek az álláspontok; Simor András, a jegybank elnöke csak a jóléti kiadások lefaragása után tartotta reálisnak az adócsökkentést.

Gyurcsány Ferenc MSZP-elnök, kormányfő azt javasolta, hogy a válság kezelése után a tanácskozáson résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az önkormányzati rendszer megújítására. Kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormánytervek elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll.

Az MDF elnöke, Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot indítványozott. Ennek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükség van adóreformre is.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy fogalmazott: fogjunk össze a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért. "Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát" - mondta.

A volt jegybankelnökök adó- és járulékcsökkentést szorgalmaztak, míg a munkaadók vezetői szerint erről a gazdasági válságban nem lehet szó. Surányi György és Járai Zsigmond azt javasolta, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával teremtsenek fedezetet az adó- és járulékcsökkentéshez.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint nem halogatható az adócsökkentés, de ma nem lehet ezt meglépni, mert egyik napról a másikra él az állam annak érdekében, hogy megőrizze fizetőképességét. Az üzletember szerint egyrészt kiadáscsökkentésre van szükség, másrészt fenn kell tartani a fizetőképességet, csak ezt követően jöhet az adócsökkentés.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni, ugyanakkor a növekedés beindításhoz az elengedhetetlenül szükséges.

Járai Zsigmond a tanácskozás szünetében újságíróknak azt mondta, látszategyeztetésnek tartja a nemzeti csúcsértekezletet, szerinte azért értelmetlen a találkozó, mert a kormány már benyújtotta a jövő évi költségvetést.

Veres János pénzügyminiszter a hozzászólásokra reagálva azt mondta: egyetértenek azzal, hogy az adóegyszerűsítéssel, a gazdaság fehérítésével kapcsolatos javaslatok kerüljenek a Ház elé, akár képviselői indítványként, akár kormányjavaslatként. Kitért arra, hogy egyetért az adóbeszedés egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokkal.

A tanácskozáson rendhagyó módon szólította fel lemondásra a miniszterelnököt Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, aki azt mondta: "miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni".
A nemzeti csúcstalálkozó hozzászólásokkal folytatódott délután az Akadémia dísztermében, és a tervezettnél csaknem háromnegyed órával hamarabb ért véget.

A nemzeti csúcsra meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vett részt Sólyom László hivatalban lévő köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tudott ott lenni Göncz Árpád egykori köztársasági elnök, Horn Gyula volt kormányfő és Szabad György volt házelnök.

MTI - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd