Manipulált nyilvánosság a helyi lapokban - és Pécsett?...

"A nyilvánosság hatalmi manipulálása ebben a szférában általánosnak mondható. Ezek a médiumok - ma már tudomásul vett gyakorlatként - többnyire a helyi önkormányzati testületek túlsúlyos oldalának, jellemzően a polgármesternek rendelt propagandaeszközök" - írják.

Megfogalmazásuk szerint Magyarországon ma több száz lap, televízió, rádió, internetes portál működik, másfelől sok száz újságíró dolgozik - az akár tágan értelmezett - sajtószabadság keretein kívül rekedve; mint írják, a MÚOSZ elnöksége tiltakozását fejezi ki "a közszolgálati sajtót érintő sérelmek, a sajtószabadság megsértése miatt".

Egyben jelzik: levélben fordulnak az ügyben az önkormányzati miniszterhez, az ORTT elnökéhez, valamint tájékoztatják a helyzetről az EBESZ bécsi irodáját és Hegyi Gyula európai parlamenti (EP) képviselőt, aki korábban a helyi hatalomtól független médiával kapcsolatban ajánlásokat nyújtott be az EP kulturális bizottságához.

A pécsi médiatérképen az önkormányzat által uralt sajtó "tömegében" jelentősnek tetszik ugyan, hatása viszont nem bemérhető, hiszen sem a városi televízióval sem a Pécsi Extrából lett Pécsi Hírek c. ingyenes hetilappal, sem a Pécs.hu-val, vagy a Mediterrán Rádióval kapcsolatosan komolyan vehető nézettségi/olvasottsági/hallgatottsági adatok nem állnak rendelkezésre.
 
Annyi azonban biztos, hogy a fenti médiumok életébe bármikor és bármilyen módon beleszólhat (és bele is szól) a regnáló helyi hatalom, az orgánumok vezetőinek pozíciói ugyanis a városházi többségtől függnek. Csakúgy mint - a nem kellően hatékony szakmai és üzleti tevékenység miatt - a finanszírozásuk, azaz önkormányzati forrásokból (az adófizetők pénzéből) történő támogatásuk: a városházi médiaportfólió ugyanis létrehozatala óta (mely Toller László alkotása) részegységenként és összességében is masszívan nettó veszteséges.

A helyi politikusokkal és az önkormányzati médiaszakemberekkel beszélgetve úgy tűnik, szerintük mindez fátum, s a nyereséges, saját lábán is megálló helyi média számukra már-már elképzelhetetlen.

Pedighát... - elég lenne csak átnézni a kerítésen, s rácsodálkozni, hogy például az Axel Springer pécsi/baranyai portfóliója fennállása óta mindig is komoly profitot termelt, igaz, ott nem is az önkormányzattól várták soha a bevételt. (Hogy a "történelmi előzményekkel" nem rendelkező sajtóvállalkozásokat - mint pl. a magántőkéből indított és a piacról élő Pécsi Újság.hu-t, lapunkat - ne is említsük.)

Pénz tehát van a Pécs-baranyai médiapiacon - még a jelenleg leszálló ágban lévő megyeszékhelyi gazdaság hirdetési potenciálját illetően is több, mint azt a döntéshozók sejtik vagy tudni akarják. Az összeomlás előtt álló városházi sajtónak tehát lenne honnan bevételt generálnia.

Hogy akkor miért kell a polgárok adójából eltartani az évek óta "lekommunistázott" pécsi tévét, az ingyenes hetilapot, a városházi szájtot és a rádiót? S miért nem lehet az évi többszáz milliót mondjuk a gyerekekre és a pedagógusokra költeni?

A MÚOSZ közleménye megadja a választ: mert a politikusoknak kezelhetőbb helyzetet jelent, ha tőlük függ a helyi média (Pécsett hála Istennek csak egy része), mintha önállóan is lábon maradna, s ennek következtében nem lenne dróton rángatható.

Pauska Zsolt

(Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy az íráshoz tartozó kommentárokat és a komment további lehetőségét az egyes üzleti partnereinket ért becsmérlő hozzászólások miatt visszavontuk. Megértésüket köszönjük.)