Kiütéssel győzött az állami nyugdíj

Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.

A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: ha valaki nem nyilatkozik február végéig a magánpénztárnak arról, hogy milyen formában szeretné felvenni az esetleges reálhozamot, akkor a pénztár március végéig nyilatkozatot küld ki az érintetteknek, amelyet kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok - tette hozzá -, akkor a postás még megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, a összeg nem vész el, bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Selmeczi Gabriella megjegyezte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki pluszpénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy magánpénztár megszűnik, azt válaszolta: a tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át. Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál.

Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az „ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri-e a juttatást.

A kormány nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat - felelte egy kérdésre Selmeczi Gabriella.

Leszögezte: a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit. Kérdésre válaszolva aláhúzta: a PSZÁF-nak kellene megvizsgálnia, milyen költségeket vethetnek még fel a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, mi az, amit még felszámolhatnak, mi fér bele a működési költségekbe. Megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében - mondta.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a nyugdíjvédelmi program azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Felhívta a figyelmet: az átlépések során semmilyen fennakadás nem történt, sehonnan nem jött panasz arról, hogy valaki nem tudta volna leadni a magánpénztárt választó nyilatkozatát.

Az MSZP-ről szólva megjegyezte: az ellenzéki párt képtelen volt titkolni azt, hogy a magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek érdekeit védi; kiderült az is a szocialisták reakcióiból, hogy politikai és anyagi összefonódások lehetnek az MSZP és a magánnyugdíjpénztár-tagok között.

Képünkön: egy ügyfél távozik a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság budapesti Fiumei úti kirendeltségéből.

Kép és szöveg: MTI – Fotó: Beliczay László/MTI