Kerítéssel zárják le a magyar-szerb határt - közvetve Baranyát is érintheti a döntés

2015. június 17. szerda 14:12

Kerítéssel zárják le a magyar-szerb határt - közvetve Baranyát is érintheti a döntés

A kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A döntés közvetve Baranya megyét is érintheti. 

"Szükséges döntést hozott a kormány"

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szükséges lépésnek nevezte a kormány döntését. Nógrádi  az M1 aktuális csatornának logikusnak nevezte Szijjártó bejelentését. Felidézte, hogy a G7-es csúcstalálkozó előtt a németek ideiglenesen lezárták az ország déli és keleti határát. Ennek nyomán egy nap alatt lebukott 6600 ember, akinek nem volt semmilyen engedélye a schengeni határokon belüli tartózkodásra, és kábítószercsempészek is fogtak - fejtette ki. Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is - mondta Nógrádi, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs "semmi különös". Úgy fogalmazott: "a lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország". Hozzátette: az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, "mintha otthon lenne", átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád-Pozsony-Budapest-Prága útvonal. Ez a lépés szükséges volt, ezt az emberáradatot fel kell tartóztatni - jegyezte meg.

A miniszter közlése szerint 175 kilométer hosszú határszakaszról van szó. A belügyminiszternek jövő szerdáig kell elvégeznie a határ fizikai lezárásával kapcsolatos előkészítési munkákat, amelyekről aznap kell tájékoztatást adnia a kabinetnek.

Július 1-jén a magyar és a szerb kormány csúcstalálkozót tart, amelyen részletesen tájékoztatni fogják a szerb felet a magyar intézkedésekről - közölte Szijjártó Péter.

Azt mondta, Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettségét, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. Szerinte a kormány döntése nem egyedülálló. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a görög-török, valamint a bolgár-török határon is volt kerítésépítés, és spanyol városok Észak-Afrikában is így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben.

A kormány arra is utasítást adott - közölte -, hogy el kell végezni azokat a szükséges jogi előkészítő munkálatokat, amelyek nyomán Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot biztonságos országnak minősít.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlási kihívás a tagállamok közül.

Radarokkal figyelik a hajóforgalmat

A mohácsi határkikötőben áprilistól már alkalmazzák az elektronikus utas- és személyzeti listát. Az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtésével a közelmúltban végeztek, s a hajóforgalmat ellenőrző radarhálózatot is folyamatosan korszerűsítik.A mohácsi folyami határellenőrzési ponton egyébként már két éve horvát vámosok, rendőrök, katasztrófavédelemmel foglalkozó szakemberek is dolgoznak hazájuk egyenruhájában.

A két állam korábban több százmillió forintot nyert el egy uniós pályázaton a határellenőrzés fejlesztésére. A program részeként közös vízi járőrszolgálatot is ellátnak.

A fő cél a dunai vízi biztonság közös megerősítése, a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés és szervezett bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépés volt. Az akciókat az ugyancsak a kikötőben működő Koordinációs Központ segíti.

A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a választ, de - mint fogalmazott - a közös válaszhoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért - bár "reméljük, hogy lesz közös európai megoldás" - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon - jelentette ki.

A kormány elkötelezett, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben - zárta szavait Szijjártó Péter.

A döntés, pontosabban annak hatásai közvetve Baranyát is érinthetik. A megye ugyan nem határos Szerbiával, azonban a Duna Magyarországot elhagyva néhány kilométer után szerb területen halad. Így nem zárható ki, hogy a menekültek "hagyományos" útvonalainak elzárását követően lesznek, akik a folyón próbálnak Magyarország területére jutni.

Ugyancsak felmerülhet továbbá, hogy a horvát-magyar határszakasz is bekerül a menekültek opcionális útvonalai közé. A Duna és a Dráva között húzódó határon mindeddig egyáltalán nem volt jellemző az illegális határátkelés. Az ezzel esetleg próbálkozni szándékozók dolgát mindenesetre könnyítheti, hogy az ottani fizikai határzárat, a délszláv háborúk során telepített aknazárat a közelmúltban felszámolták, nehezíti ellenben, hogy ezzel párhuzamosan bevezették a közös horvát-magyar járőrszolgálatot.     

MTI - EQM Fotó: Bruzák Noémi