Kerekasztal: most, vagy soha

A Terror Háza Múzeumban tartott beszélgetésen - amelyet Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója vezetett - Stumpf István rámutatott: miközben alkotmányos mulasztásban van a parlament, háromféle koncepció verseng egymással: egyik szerint a Szent Korona joghatósága szellemében kell az új alkotmányt megalkotni, a második szerint a jelenlegi elfogadható kisebb módosításokkal. A harmadik szerint szükség van "egy szellemében, struktúrájában új alkotmányra, amely vissza kell, hogy állítsa a kontinuitást az ezeréves államisággal" - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a parlament tagjai közül "1994-1998 között senki nem vitatkozott azon, hogy szükség van új alkotmányra". Az elmúlt időszakban felnőtt egy új közjogász generáció, amelynek tagjai képesek egy új alkotmányt létrehozni, s december közepére a parlamenti előkészítő bizottság munkája lezárul.

Stumpf István véleménye szerint az alkotmányjogi alapelveket kell meghatározni, amelyek mentén kell meghozni a sarkalatos törvényeket. Ezzel együtt ki kell találni azt a módot, hogy az alkotmány stabilitása megmaradjon - folytatta -, hozzátéve: kellenek olyan alkotmányos elvek, amelyeket senki nem változtathat meg.

Balogh András, az MSZP elnökhelyettese rámutatott: ma nincs alkotmányozási kényszer, noha a mostani alaptörvény rövid idő alatt született, "de nem nevezhető tákolmánynak", és "nehéz bizonyítani, hogy a szocializmus bélyegét magán viseli", mert a pluralista demokrácia alapelveit egyértelműen megfogalmazta.

Az alkotmánynak szólnia kell egyebek mellett a szociális esélyegyenlőségről, a világnézeti semlegességről, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a fenntartható fejlődésről, és szerepelnie kell benne a nemzeti szimbólumoknak, a népszavazás szabályozásának, valamint az emberi méltóság védelmének és a szabadságjogok biztosításának.

Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője felhívta a figyelmet: a kormányzó pártoknak alkotmányozó többségük van, és bár nem volt kampányprogramjukban az alkotmányozás, mégis úgy döntöttek, hogy megteszik azt. Az LMP egyetért azzal, hogy komoly változásokat kell tenni az alkotmányon, de ez "önmagában nem kíván új alkotmányt", hiszen az 1949-es alkotmányhoz a mai egyáltalán nem hasonlít.

Meglátása szerint nem a preambulum megszövegezése a legfontosabb kérdés, ennek viszont röviden utalni kell a legfőbb állami célokra. Úgy érdemes az alkotmányt megváltoztatni, hogy ne kelljen 15-20 év múlva komoly legitimációs problémákkal szembenézni - fogalmazott.

A parlament, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék és az ombudsmanok jogkörét ki kellene bővíteni, és többek között az Országgyűlés jegybankkal szembeni ellenőrző szerepét is erősíteni kellene - fűzte hozzá.
Fricz Tamás politológus, a program egyik szervezője kiemelte: egy illegitim, nem demokratikusan megválasztott parlament fogalmazott meg még 1989-ben egy átmeneti alkotmányszöveget, a parlament pedig emiatt "folyamatos kötelezettségi állapotban van", aminek húsz éve nem tett eleget.

Utalt arra: szimbolikus jelentősége van annak, hogy az országnak legyen új alkotmánya. Az elmúlt 20 év világossá tette, funkcionális, valóságos problémák is vannak az alkotmánnyal - állapította meg.

Mint mondta, a preambulumban deklarálni kell, hogy az 1989 óta tartó átmeneti állapot megszűnik, a diktatórikus pártállami rendszertől pedig el kell határolódni. Az is fontos - hangoztatta -, hogy meghatározzák: Magyarországon az új alkotmánnyal elkezdődik a negyedik köztársaság. Véleménye szerint az állam és a civil társadalom kapcsolatát is be kell venni a preambulumba.

Kitért arra, hogy az alkotmányban "pontos fenntartásokkal" meg kellene határozni, mely esetekben oszlathatná fel a parlamentet az államfő, és arról is határozni kellene, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt. Szerinte szükség lenne a kétkamarás parlament intézményére, mert "ez megteremtené a konszenzusos demokráciát".

Gerő András történész elmondta: a mostani alkotmányon kell ugyan módosítani, de nem feltétlenül kell egy teljesen újat létrehozni, stilisztikailag, szerkezetében azonban meg kellene újítani a szöveget. Hiányolta a társadalmi diskurzust, az "élő társadalmi vitát" az alkotmányról. Szerinte egyebek mellett az egyetemeken lehetne ezt megtárgyaló fórumokat szervezni.

Az új közjogi rendszer bevezetésének kormányzati szándéka is lehet az alkotmányozó munka sietségének oka, amit nem lehetne 4-5 hónap alatt "lezavarni" - mondta.
Arról is beszélt, hogy a szociális kérdések alkotmányba kerülése "nem lenne szerencsés", s a Szent Koronát kizárólag a magyar történelmi tradíciók között lehetne megemlíteni az alkotmányban.

Az eseményen megjelent Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke.

(mti)