Gyurcsány: nem baj, ha vita van a magyar uniós javaslatról

A kormányfő úgy látja: a nem hivatalos magyar javaslat a 180 milliárd eurós csomagról azért kapott ekkora figyelmet Európában, mert a múlt vasárnapi informális EU-csúcsnak valójában nem volt napirendje.

Mint mondta, Magyarországnak nem kell kishitűnek lennie, törekednie kell az európai politika befolyásolására.Magyarországnak ne legyen abban szégyene, hogy szerinte Közép-Európa jól teszi, hogy a közös sajátosságok miatt, közösen lép fel. Aztán, ha mások nem akarnak, akkor úgy fogunk dönteni, hogy nem, de erről kell és lehet is beszélni - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Hangsúlyozta: nem a magyar államnak van szüksége pénzre, hanem a régió gazdaságának.

Arra a kérdésre, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aláírása az első körben miért maradt le a kelet-európai uniós tagországok bankfelügyeleteinek közös közleményéről szerdán, a miniszterelnök azt válaszolta: nem ismer minden részletet, de úgy tudja, még a véleményezés ideje alatt megjelent a szöveg a nyilvánosság előtt.

A szerdai forintgyengülés hátterében egészen biztosan az a pár óra van, amíg úgy tűnt, hogy a magyar bankfelügyelet nem írta alá a közleményt, utána a forint visszaerősödött. "Hogy ez ügyetlenkedés-e, vagy valamilyen játéka-e egyes pénzügyi felügyeleteknek, azt hiszem, ez soha nem fog kiderülni" - jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc a csütörtöki forintgyengülésről azt mondta: a közép-európai pénzügyi folyamatok hihetetlenül mozgékonyak, és "egyelőre több a rossz hír, mint a jó hír".

A Reformszövetség javaslataival kapcsolatban kitért arra, a készítők nem ismerik a számok mögötti valamennyi részletet, de ez nem is várható el kormányon kívüli szakemberektől. A kormányfő nem ért egyet azzal, hogy az állam működési kiadásaiból 550 milliárd forintot meg lehet takarítani.

Újra érdemes feltenni a kérdést, lehet-e Magyarország érdekeit szolgáló nagy, szerkezeti átalakításokat kezdeményezni olyan területeken is, mint az oktatás és az egészségügy - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ennek lehetőségéről kevéssé szól a Reformszövetség anyaga, viszont többet beszél róla Bokros Lajos volt pénzügyminiszter.

A gyűlöletbeszédről szóló alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban úgy vélekedett: nincs igazuk az Alkotmánybíróság "alapító atyáinak" - Kis Jánostól Sólyom Lászlóig - abban, hogy elvi alapon tiltakoznak ez ellen. Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy bármilyen jó szándékuk van, ebben rossz precedenst teremtenek - hangoztatta.
 
Szavai szerint a politikai alapon tiltakozók pedig azt gondolják, az a jó, ha destabilizálódik az ország.
Magyarország adjon annyit magára, hogy ezt nem engedi meg - közölte Gyurcsány Ferenc.

(mti)