Gyurcsány ismét hazafiságra oktat

Az MSZP évek óta küzd a világos jogi környezetért, kevés sikerrel, mert létrejött egy nagyon színes koalíció, a jobboldali pártok egy részével és a liberálisok egy csoportjával, ők hatalmi érdekekből, illetve alkotmányos jogvédelemre hivatkozva utasítják el a jogi szabályozást - mondta a kormányfő az Európai Parlament szocialista frakciója, az MSZP európai parlamenti delegációja és a Táncsics Alapítvány által szervezett konferencián.

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország nehéz helyzetben van, mert a rendszerváltás után nem jött létre a demokratikus közép koalíciója, a magyar jobboldal szolidárisabb volt a szélsőjobboldallal, mint a balközéppel. A politikus ezt a jobboldal történelmi tévedésének tartja, mivel európai demokrácia egyik legfontosabb tartópillére a bal- és a jobbközép társadalmi, politikai együttműködése.

Kérdésre válaszolva a kormányfő úgy vélte, újabb és újabb kezdeményezéseket kell tenni a jogi szabályozás megteremtésére.

A miniszterelnök szerint a magyar parlament meghatározó erőinek világossá kell tenniük, hogy semmilyen közösséget nem vállalnak a rasszizmus, az antiszemitizmus képviselőivel. Gyurcsány Ferenc szerint a közép-európai országok "közös nyavalyája" az a dilemma, hogy ha valaki meg akarja őrizni nemzeti hagyományait, akkor már nem lehet demokrata, ha pedig modernizálni akar és demokrata akar lenni, akkor könnyen a nemzetietlenség vádját húzza saját fejére.

Szerinte hazafias cselekedet az is, ha valaki felteszi a kérdést: mi lesz veled, Magyarország, ha nem tartod a lépést a világgal?

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy új európai és nemzeti identitásra, európai és nemzeti patriotizmusra van szükség. A bürokratikus eljárások egyszerűsítése, fejlesztési programok, utak építése, a közös pénz víziónak nem elég Európában - vélekedett. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője azt mondta, a szocialisták egyik fő feladata a kisemberek védelme, ezzel ugyanis lényegesen hozzá tudnak járulni a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harchoz.

Cáfolta Francis Fukuyama amerikai filozófus azon tételét, miszerint vége van a történelemnek. Martin Schulz úgy vélte, a történelemnek nincs vége, éppen ellenkezőleg, a történelem teljesen új szakaszába lépett, ahol gazdaság és a politika határtalanná válik. A frakcióvezető szerint az európai szocialisták programjává kellene tenniük a német alkotmány első cikkelyét, miszerint az emberi méltóság érinthetetlen. Ennél jobb program a rasszizmus ellen nincs - fűzte hozzá.

Franz Vranitzky volt osztrák kancellár azon a véleményen volt, hogy a jobboldali szélsőségesek nem kínálnak tényleges alternatívát azzal szemben, amit bírálnak, hanem általában csak a nacionalista, idegengyűlölő, antiglobalizációs érzésekre támaszkodnak, és ebből kiindulva igyekeznek félelmet, bizonytalanságot kelteni.

A politikus szerint 1920-1930-as évekhez képest 1990-es években más volt a gazdasági, társadalmi helyzet, az 1990-es években magas volt a foglalkoztatás, alacsony volt az infláció és működött a demokratikus intézményrendszer. Ennek ellenére előretört a szélsőjobboldal - tette hozzá.

Franz Vranitzky azt mondta, a pénzügyi és gazdasági válság miatt el kell gondolkodni azon, hogy ebben a helyzetben a szélsőjobb milyen fogadtatásra lel. A hagyományos politikai erőknek meg kell mutatniuk, hogy kapaszkodót tudnak nyújtani az embereknek - vélekedett.

Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke közölte: bízik abban, hogy a közeljövőben meg tudják teremteni a gyűlöletbeszéddel szembeni jogi fellépés lehetőségét.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményben reagált az elhangzottakra. "Elég furcsa, ha rasszizmusról, szélsőjobbról szónokol az az ember, aki minden nap egy olyan villából jár dolgozni, amelyet kétszeresen: előbb a nyilasok, majd a kommunisták koboztak el zsidó tulajdonosától" - írta az ellenzéki politikus állásfoglalásában.

MTI - MTI Fotó: Beliczay László