Egyre többen hallgatnának romológiát Vácon

Kovács László, a főiskola romológiai és alkalmazott társadalomtudományi intézetének tanára szerint a fokozódó érdeklődés többek között annak tudható be, hogy az EU is nagyobb figyelmet fordít a kisebbségekre. Úgy látja, mivel a téma itthon és külföldön egyaránt égető társadalmi kérdések sorát veti fel, sok fiatal ezen területen képzeli el hosszú távon is hasznosítani a főiskolán szerzett többletismeretet.

Az intézmény álláspontja szerint a roma társadalom felemelkedéséhez, a többségi társadalomba integrálódásához elsősorban a tanuláson, a képzésen át vezet az út, ezért a főiskola különös figyelmet fordít ezen kisebbség történetének, gondolatvilágának, hagyományainak megismertetésére.

A főiskolán tanuló 2000 hallgató két féléven át részesül a cigánysággal kapcsolatos alapismeretek oktatásában, míg a roma tanszéken mélyebb ismereteket is szerezhetnek a diákok. A tapasztalat szerint ugyanis a friss diplomások, kikerülve a gyakorlatba, e tudással felvértezve, könnyebben birkóznak meg a napi óvodapedagógusi, tanítói munka során a cigány és nem cigány gyerekek és olykor a szüleik között adódó súrlódások, beilleszkedési zavarok kezelésével.

A leendő pedagógusok a tananyagból egyebek mellett megismerhetik a magyarországi cigányság történetét. E szerint nagyobb csoportban Indiából a középkorban vándoroltak a Kárpát-medencébe és hosszú évszázadokon át jól betagozódtak a paraszti társadalomba.

Kézügyességük révén a jobbágyportákon hasznosították famegmunkáló, kovács és más kézműves tudásukat, a művészetek iránti fogékonyságukat pedig zenészként a szórakoztatásban hasznosították, elismertséget, társadalmi presztízst vívva ki maguknak. A kereskedelemben főként állatszeretetük, a lóhoz értésük kapcsán találták meg helyüket.

A roma és a többségi társadalom között ma fel-felbukkanó feszültség az 50-es évekre vezethető vissza a szakember szerint. A háztartási cikkek tömegtermelésének beindulása, a modern szórakoztatóipar kialakulása és a motorizáció terjedése nyomán a lovak eltűnése következtében a cigánysághoz kötődő mesterségek visszaszorultak, e kisebbség megélhetése bizonytalanná vált.

Ugyanakkor átképzésükhöz, a biztos kenyérkeresethez juttatáshoz, hiányzott az egységes politikai akarat. Így a cigányság máig a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese.

Kovács László szerint a főiskolán végzett pedagógusok kellő ismerettel rendelkeznek a cigányok kultúrájáról, amelyben a családi összetartás, az erős közösségi szellem, a gyerekszeretet hangsúlyozott szerepet játszik. Ezek ismerete nélkül a témában kevésbé jártas szakember könnyebben zavarba jöhet a cigány gyerekek, vagy szüleik részéről nem egyszer megnyilvánuló érzelmi reakcióktól.

A romológiában elméleti tudást szerzett tanítók viszont sokszor elősegítik a rájuk bízott cigány gyerekek képességük szerinti pályára állítását. A felnövekvő cigány nemzedék például a művészetek területén, a kreativitást, kézügyességet igénylő mesterségekben, vagy akár az informatikában találhatja meg a helyét a társadalomban a főiskola tanára szerint.

(mti)