Basescu-vizit a közös megoldások jegyében

Már az 1996. szeptember 16-án aláírt alapszerződés is az euro-atlanti integráció szellemében próbálta rendezni a két állam jószomszédi viszonyát, lezárva a rendszerváltás utáni évek időszakának számos politikai vitáját. Mindkét fővárosban már akkor megfogalmazták, hogy e két országnak közös a sorsa Európában.

Magyarország és Románia időközben néhány év eltéréssel a NATO-nak és az Európai Uniónak is tagja lett, ami megváltoztatta a kapcsolatok minőségét is, a kétoldalú kérdéseket térségi és európai dimenzióba helyezte.

Egyre több gyakorlati témát vettek számba az eddigi négy közös kormányülésen (Bukarestben, Budapesten, Nagyszebenben és Szegeden), amelyen megállapodások, nyilatkozatok sokasága született az infrastruktúra, a közúti hálózat fejlesztéséről, a nagysebességű vasút létrehozásáról, a dunai együttműködésről, az energiahálózati összeköttetés tökéletesítéséről, a környezetvédelemről, a kultúra vagy a műemlékvédelem terén erősítendő közös tevékenységről.

Az államfői látogatásokon a nemzeti kisebbségek ügye mindig terítéken szerepelt. Basescu elnök többször is állást foglalt az "etnikai alapú" önrendelkezés ellen, de maga is szorgalmazza a "helyi közigazgatási autonómia" fontosságát. A román államfői hivatal közleményében ezért említi, hogy Basescu mostani viszonzó látogatásán a nemzeti kisebbségek kérdése lesz az egyik fő téma, ráadásul a vendég a magyarországi románság képviselőivel is találkozik.

A másfél milliós romániai magyar közösség helyzete továbbra is alapvetően meghatározza a két ország viszonyát, amennyiben Budapest az RMDSZ törekvéseit jelentős mértékben támogatja. A tavaly novemberi romániai választások után a romániai magyarok érdekképviseleti szervezete ellenzékbe került. Budapestről mind kormánypárti, mind ellenzéki körökből jelezték, hogy emiatt nem fog romlani a két ország általános viszonya.

(mti)