Bankmentés: betétgarancia-alapot kell létrehozniuk a tagállamoknak

Elfogadta kedden az Európai Parlament (EP) azokat az új jogszabályokat, amelyek egyrészt közös szabályokat teremtenek a bajba került bankok szanálásához, lefektetik az egységes bankszanálási mechanizmus és az ahhoz kapcsolódó mintegy 55 milliárd eurós alap felállítását, másrészt rendelkeznek arról, hogy a tagállamok mind kötelesek betétgarancia-alapot létrehozni.

Az új jogszabályok szervesen kapcsolódnak a már létrehozott bankfelügyeleti rendszerhez, és az EP sajtószolgálatának közleménye szerint nagy lépést jelentenek a bankunió irányába.

Az egységes bankszanálási irányelv gyakorlatilag azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni, azokat veszi előre, akik a bajba jutott bankba pénzt fektettek, a részvényeseket és a pénzintézet hitelezőit, és a sor végére helyezi az adófizetőket, valamint rendelkezik arról, hogy a bankokra kivetett terhekből minden tagállamnak saját bankszanálási alapot kell létrehoznia.

A közös bankszanálási mechanizmusról szóló jogszabály arra vonatkozik, hogy ezeket a tagállami alapokat hogyan alakítják néhány év leforgása alatt egy nagy 55 milliárd eurós egységes bankszanálási alappá.

A két uniós társjogalkotó, az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács abban állapodott meg, hogy a tagállamok már az első két évben beteszik a közösbe a teljes összeg 60 százalékát, a maradékot pedig további hat év alatt folyamatosan töltik majd át a saját alapjukból. Ez az eurózóna tagjaira automatikusan érvényes és számukra kötelező, de a többi uniós ország számára is nyitott.

A bankszanálás szabályaihoz hasonló módon kell létrehozniuk a tagállamoknak a maguk betétgarancia-alapjait a bankok hozzájárulásaiból annak érdekében, hogy a 100 ezer eurónál kisebb betétek maradéktalanul biztosítva legyenek, de ne az adófizetőknek kelljen állniuk a számlát, ha egy bank már nem tud helytállni a betétesek jogos követeléseiért.

A pénzintézetekkel összefüggésben az Európai Parlament kedden arról is szavazott, hogy a jövőben mindenkinek, aki az Európai Unióban él, jogában áll majd, hogy bankszámlát nyisson, és ezt sem lakhely, sem állampolgárság alapján nem lehet majd senkitől megtagadni, a bankok mindössze azt kérhetik számon valakin, hogy miért akar pont abban az országban számlát nyitni. A jogszabály emellett azt is előírná, hogy az alapvető fizetési számlákkal járó költségeket uniós szinten egységesíteni kell, hogy összehasonlíthatóak legyenek egymással, valamint a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy ilyen szolgáltatást is kínálnak. Ezt a jogszabályt még a tanácsnak is formálisan el kell fogadnia, majd a tagállamoknak két évük lesz, hogy átültessék a szabályozást saját jogrendjükbe.