A pedagógusok az egész közszférára kérnek béremelést

A pedagógus szakszervezetek folyamatosan egyeztetnek az emberi erőforrás miniszterével és az oktatásért felelős államtitkárral. Várhatóan nem lesz nagyarányú elbocsátás a pedagógusoknál, legalábbis ebben bíznak az eddigi egyeztetések alapján. Abban sikerült megállapodni, hogy az álláshelyek számát a heti 22 órás munkaidő figyelembevételével határozzák meg. Ez csupán intézményi szinten a létszám tervezéséhez ad támpontot.

Balog Zoltán szerint nem elfogadható a szakszervezetek 20%-os igénye. A tárgyalások jövő héten folytatódnak, egyebek mellett a bérkövetelésekről is, majd további három alkalommal ülhetnek még asztalhoz a felek.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 Ma reggel című műsorában kérdésre válaszolva azt mondta, a miniszter álláspontja szerint az átadás-átvétel ügyében nincs alku, az átadás megtörténik január elsejétől, bármit is kívánnak a szakszervezetek. A szakszervezet azonban ezt másként gondolja - tette hozzá az elnök, de más lehetőség híján az átadás-átvétel folyamatát egy monitoring bizottság létrehozásával felügyelné a szakszervezet.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az adásban elmondta: a sztrájkbizottság elsőként az intézmények állami fenntartásba vételének felfüggesztését követelte, mivel a folyamat nincs előkészítve, hiszen a törvényt még el sem fogadta a parlament és meglehetősen rövid az idő a felkészülésre.

A nemleges válaszra konkrét javaslatokkal állt elő a sztrájkbizottság, ilyen volt például a többcélú intézmények felbontásának elvetése. A szakszervezetek szerint nincsenek pontosan meghatározva, hogy az intézmény vezetőjének, az intézményeket fenntartó központnak, valamint az önkormányzatoknak mi lesz pontosan a feladatköre, a felelőssége és a döntési kompetenciája.

Ugyan az meghatározott, hogy az önkormányzatok az üzemeltetői jogokat, míg az állam munkáltatói jogokat gyakorolja, de a részletkérdések nem tisztázottak, nem rögzítettek a jogszabályban - magyarázta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Kérdéses továbbá az intézményvezető személye, hiszen tőle munkáltatói jogokat kívánnak elvonni, ugyanakkor intézményt vezetni, intézményi jogosultságok nélkül nem lehet.

A következő tárgyalás témája a bérkérdések lesznek. A sztrájkbizottság létrejöttének kiváltó oka volt a megszorító csomag azon intézkedése, amelyik megkérdőjelezte az életpályamodellel járó béremelést. Azóta valóban hangzott el a kormány részéről ígéret a megvalósulásra, ettől függetlenül ennek a bevezetése csúszik - állítja Mendrey László.

A 60%-os bérnövekedés a kormány részéről a pályakezdőkre vonatkozik, ugyanakkor egy kormányzati intézkedés szerint a nyugdíjba menők helyét nem lehet feltölteni, tehát a pályakezdők nem tudnak pályára állni - folytatta a szakszervezet vezetője. Ezért állt elő a szakszervezet a bértábla szerinti 20%-os béremeléssel, amely valójában olcsóbb az életpályamodellnél.

Az életpályamodell és annak pénzügyi ígérete csak a pedagógusokra vonatkozik, miközben a közoktatási intézményekben majdnem 50 ezer olyan szakember dolgozik, aki nem pedagógus, de az oktató-nevelő munkát segíti. 2008 óta nem kaptak bértábla szerinti emelést - fűzte hozzá Galló Istvánné. A 20%, amit a szakszervezetek kérnek, az egész közszférára vonatkozik. Majd hozzátette: a minimálbér és a bérminimum emelése miatt összetorlódott a közalkalmazotti bértábla, amely így nem alkalmas a munkában eltöltött évek és a végzettség szerinti bérek differenciálására.

Forrás: M1