A magyar cigányság elindult a polgárosodás útján

A kormánynak az elmúlt másfél évtizedben meghozott intézkedései nyomán a magyar cigányság elindulhatott a polgárosodás útján - jelentette ki a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára "A Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése - 2024" elnevezésű program keretében megrendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

2010-ben rendszerváltás következett be a kormányzati roma politikában, vagyis a segély alapú modell helyett a munkaalapú társadalmat tette a kormány a felzárkózás, az integráció alapjává - közölte Sztojka Attila.

Ez a recept hozta meg a fordulatot, amelynek során az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott az érettségivel rendelkező és diplomát szerzett romák száma - tette hozzá.

Mint elmondta: az egyik legnagyobb eredmény a romák foglalkoztatásának bővülése. Az Európai Bizottság felmérése szerint, az uniós tagállamok közül, a roma népesség arányához mérten Magyarországon dolgozik a legtöbb roma ember.

A kutatás szerint a roma férfiak 81 százaléka foglalkoztatott, míg a nők esetében 44 százalékos ez az arány, am összességében 63 százalékos foglalkoztatottságot jelent a közösségen belül. Összesítve 50 százalékkal nőtt 15 év alatt a romák munkába állása - sorolta.

Ez azért sikerülhetett mert 2010 előtti politikai vezetéssel ellentétben - amely pusztán szociális problémaként, továbbá nem a nemzet részeként, hanem külön etnikai csoportként kezelte a romákat - nem segélyt osztanak, hanem munkát kínálnak, amelynek nyomán a cigányság polgárosodása kézzel fogható valóssággá vált.

A kormány nem csupán megállította a lecsúszást, de elindította a felemelkedést. Ennek köszönhető, hogy mára a cigány szóhoz mára nem a kilátástalanság fogalma kapcsolható és a roma közösség a nemzet stabilitását szolgálhatja - mondta a tanácskozáson Sztojka Attila.

MTI- Fotó: MTI/Rosta Tibor (archív)