A felnőttek nyolcada a netről értesül a friss hírekről

A rendszeresen internetezők között az internet hírforrásként felzárkózik a teljes lakosságban vezető televízió mellé - állapították meg a május első felében ezer ember megkérdezésével, véletlenszerűen kiválasztott reprezentatív mintán végzett felmérés alapján.

Hozzátették, hogy - miközben a lakosság 41 százaléka netezik rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer - minden kilencedik felnőtt az interneten keresi a leggyakrabban a híreket; ez utóbbiak többsége számára már elsődleges hírforrásnak számít az online média.

A teljes mintában 100 megkérdezett közül 71-en állították, hogy naponta egy óránál többet tévéznek, 74-en a nyomtatott médiára napi harminc percnél kevesebbet szánnak, míg 62 százalékuk úgy nyilatkozott: egyáltalán nem, vagy negyedóránál kevesebbet internetezik. A világhálót használók fele azonban napi egy óránál többet tölt az információs szupersztrádán.

Az internetezők között az internet hírforrásként felzárkózik a televízió mellé. A rádióból és a nyomtatott sajtóból történő tájékozódás gyakorisága nem változott számottevően, az interneté erőteljesen nőtt, a televízióé pedig kicsit csökkent. Míg a teljes lakosság körében az emberek csupán 30 százaléka tájékozódik gyakran az interneten, ez az internetezők között már 64 százalék, miközben a televízióból gyakran tájékozódók aránya 78-ról 65 százalékra csökkent.

Míg a teljes lakosságnak csak 13 százaléka, az internetezőknek 31, a "csak online" hírfogyasztóknak pedig már 65 százaléka értesül először az internetről a vezető hírekről. A 18-34 évesek közül minden negyedik megkérdezett tartozik e körbe, míg az 55 évnél idősebbek körében ez az arány csupán 3 százalék.

Az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók között is az országos hírportálok számítanak a legnépszerűbb online hírforrásnak. A televíziók, rádiók és nyomtatott lapok hírportáljai jóval kisebb, nagyjából a nemzetközi hírportálokkal azonos szerepet játszanak a tájékozódásban. A "csak online" hírfogyasztók a hírportálok minden típusán nagyobb arányban tájékozódnak, mint az internetezők.

A teljes lakosság a televíziót, míg az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók az internetet tekintik a leghitelesebb hírforrásnak.

Az internezők és a "csak online" hírfogyasztók a nyomtatott sajtóban inkább, a rádióban viszont kevésbé bíznak meg az országos átlagnál - állapítják meg a kutatás Indexen publikált összegzésében, amelyben azt a következtetést vonják le: az internetezés jelentősen megváltoztatja a magyarok hírfogyasztási szokásait, amit az is mutat, hogy "minél többet tájékozódik valaki az interneten, annál kevésbé tekinti hiteles hírforrásnak a televíziót".

(mti)