25,1 milliárd dolláros mentőöv Magyarországnak

Mint ismeretes, az 1990 előtti szocialista rendszer (az ún. Kádár-rendszer) nagyjából 20 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, s sokak szerint részben ebbe bukott bele. A jelenlegi hitelkeret nominális értékben ennél nagyobb, 25,1 milliárd.

Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait.

A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a közleményben.

A főbb intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére.

Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.
A mentőcsomag hatására a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1.654,30 pontos, 14,09 százalékos emelkedéssel, 13.399,05 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 27,86 milliárd forint volt szerdán, a vezető részvények jelentősen erősödtek az előző napi záráshoz képest. A forint is jelentősen erősödött.

Több magyarországi érdekeltséggel rendelkező bank is üdvözölte a megállapodást. A pénzintézetek, amellett, hogy hitet tesznek magyarországi jelenlétük folytatása és fejlesztése mellett, hangsúlyozták, hogy készek leánybankjaik, illetve azok ügyfeleinek finanszírozására forintban és devizában.

A mentőcsomag bejelentését követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság első igazi nagy szakaszát a Magyarország lassan letudhatja, a következő feladat pedig a gazdasági válság kezelése lesz.

A miniszterelnök szerdai blogbejegyzésében arról írt, hogy Magyarország olyan támogatást szervezett maga mögé az elmúlt hetekben, ami el fog rettenteni mindenkit az ország elleni spekulálástól.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a kormány gyors és radikális intézkedéseket hozott, és már a válságjelenségek első hatásainak érzékelésekor felvette a kapcsolatot az IMF, az Európai Unió és a Világbank illetékeseivel, hogy előkészítsék a pénzügyi mentőcsomagot.

Az MSZP szerint a magyar kormány nem saját jószántából, hanem "kényszer hatása" alatt kénytelen cselekedni, amikor meghozza a nemzetközi hitelkerettel kapcsolatos intézkedéseket.

A Fidesz szerint nem túl hízelgő Magyarországra nézve, hogy olyan államokkal került egy kategóriába, mint Fehéroroszország, Ukrajna, Izland és Pakisztán. Navracsics Tibor frakcióvezető hangsúlyozta: tíz évvel ezelőtt a kormányzati siker volt, hogy Magyarország kitört a fejlődő országok közül, amelyek folyton a valutalap segélyére voltak szorulva, most azonban ismét oda jutottunk, ahol tíz évvel ezelőtt voltunk.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a köztárasági elnökhöz és az Akadémia elnökéhez fordult azért, hogy független szakértői vizsgálat tárja fel az ország gazdasági helyzetét és azt, hogy szükség van-e a súlyos IMF hitelfeltételek vállalására.

Demján Sándor, az OTSZ (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség) elnöke a pénzügyi mentőöv bejelentése után úgy reagált, hogy Magyarország elkerülte az államcsődöt, most a legfontosabb feladat a reformok kidolgozása és a kamatok csökkentése.

Londoni feltörekvő piaci elemzők komoly hangulatjavító tényezőnek nevezték az előzetes citybeli konszenzusnál kétszer nagyobb pénzügyi védőhálót, de hozzátették, hogy a globális környezet továbbra is bizonytalan, és lehetnek még árfolyamkilengések.

Londonban ugyanakkor meredeken csökken a magyar nem fizetővé válásra szóló határidős biztosítási ügyletek kockázati ára.

A Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítséggel több vezető nyugati-európai napilap is foglalkozott. A brit The Guardian arról írt, hogy ez a segítség az Európai Unió újabb tesztje, Magyarország lehet az első több ország közül, amelyet elér a válság. A francia Le Monde szerint a Magyarországnak nyújtott pénzügyi támogatással - amilyenre az 1993-as olasz monetáris válság óta nem volt példa - az EU egyértelmű üzenetet küldött tagállamainak: egyetlen országot sem hagy magára. Az osztrák Der Standard: drága hitel Magyarországnak címmel közölt szerkesztőségi cikket.

MTI - EQM