Stephen King betépve írta műveit

King, aki a hetvenes-nyolcvanas éveket gyakorlatilag folyamatos alkohol- és kokainmámorban élte meg, démonai elől menekült az önkívületbe, és képtelen felidézni, miként születtek legnagyobb sikerei, a Holtsáv, a Christin, a Cujo vagy a Ragyogás.

- Bizonytalan gyerek voltam, rémálmok gyötörtek, azt álmodtam, hogy anyám egy koporsóban fekszik, én a gerendáról lógok, és hollók vájják ki a szememet - vall könyvében King. Nem csoda, hogy a rémült gyerekből dührohamoktól szenvedő kamaszból felnőtt korára minden idők egyik legnagyobb horrorszerzője lett. King a könyvében azt is bevallja, gyermekei születése után a dührohamok visszatértek, és tönkretették a családja életét.

- Szerettem volna megragadni, megrázni és agyonütni a gyerekeimet - írja King.

- Hiába nem tettem meg, szörnyű bűntudatom volt az ösztöneim miatt. Nem voltam felkészülve az apaságra.

Ám az író később még alkalmatlanabb lett. Barátai úgy emlékeznek, a legsikeresebb időszakában napi 20-25 doboz sört ivott meg, és esténként, a hollywoodi partikon, ahol ingyen kínálgatták a kokaint, csíkszámra szívta fel a szert.

Orra teljesen tönkrement, írás közben vattát kellett dugnia az orrlyu­kaiba, hogy ne csöpögjön az írógépre a vére. Felesége, Tabita reggelente saját ürülékében, hányásában fetrengve találta íróasztala mellett, a legsötétebb időkben mégis olyan remekművek születtek, mint a Tortúra vagy a Rémkoppantók.

- Tabitának egy nap elege lett, összegyűjtötte egy zsákba az üres piásüvegeket, gyógyszeres fiolákat, kokai­nos zacskókat, heroinos tűket, és kiszórta elém a hatalmas kupacot a szoba közepére - írja a mester könyvében. - Közölte, vagy abbahagyom, vagy elhagy. Én viszont attól féltem, józanul nem tudok többé írni.

Stephen Kingnek hosszú évekbe tellett, hogy leszokjon a drogokról, látását gyakorlatilag teljesen elvesztette, és egy autóbaleset következtében a mai napig pokoli fájdalmai vannak, de évről évre ontja magából a könyveket.

Blikk - Fotó: Guardian