Pécsi Ildikó hetvenéves lesz

A Hajdú-Bihar megyei Tiszapolgáron született. Apja dohányjövedéki tiszt volt, így a család sokszor költözött. Ildikó - akit már kislányként is egyedül a színi pálya vonzott - Nyíregyházán érettségizett, majd jelentkezett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, és nyomban felvették.

1962-ben, friss diplomával a zsebében Pécsre szerződött. Két év után Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházba, ahol kezdetben elkényeztették, aztán elfeledkeztek róla, egyre kevesebb szerepet kapott. Négy év elteltével mondott búcsút a Szent István körúti társulatnak, és lett átmenetileg Komlós János Mikroszkóp Színházának tagja. Ezután vándorévek következtek: játszott Kecskeméten, a budapesti József Attila Színházban, a Józsefvárosi Kamaraszínházban, a Radnóti Színpadon, majd ismét vidéken, Miskolcon, Debrecenben, Egerben.

A hatvanas évek Magyarországán ő számított az ügyeletes szexbombának. Pályája kezdetén naivaszerepeket kapott, később erős jellemábrázoló képességének és kiváló humorának köszönhetően elsőrangú karakterszínész lett belőle.

A rendkívül sokoldalú színésznő nemcsak a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott kiváló alakítást, (O'Neill: Amerikai Elektra, Szophoklész: Antigoné, G.B. Shaw: Warrenné mestersége, O'Neill: Boldogtalan hold), hanem vígjátékokban és zenés darabokban is remekelt (Neil Simon: Furcsa pár, Achard: A bolond lány, Brefford: Irma, te édes, Brecht: Koldusopera). A színdaraboknak hosszú évek óta nemcsak szereplője, de rendezője, sőt írója is (Örökké téged, Kerek erdő meséje).

Száznál több filmben és tévéjátékban játszott (A Tenkes kapitánya, Az aranyember, Hattyúdal, Veri az ördög a feleségét, Indul a bakterház). Sokat foglalkoztatták a Magyar Televízió kabaréműsoraiban is, Antal Imrével alkotott kettősüknek hatalmas sikere volt.

Elfoglaltságai mellett egyéb tevékenységekre is jutott ideje. 1994-1998 között az MSZP parlamenti képviselője volt. Az Országgyűlésben a nevéhez fűződik a színészek korkedvezményes nyugdíjának bevezetése, az érdemes és kiváló művész kitüntetések visszaállítása, valamint az 1990 előtt kitüntetett művészek életjáradéka.

Egyik nyilatkozatában elárulta: csak egyetlen szerepálmát nem tudta megvalósítani, a Tragédia Éváját. Boldogan eljátszaná viszont Brecht Kurázsi mamáját, reméli, erre még sor kerülhet.

Művészi munkáját 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el. 2006-ban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.

MTI - Fotó: zeneker.hu