Magyar himnusz Pozsonyban

A jártatóban Overdose még feltűnően izzadt, ami annak a jele, hogy ideges, egy kicsit elszokott a versenyzéstől. Szinte versenytempóban indult meg a startgép felé, nem volt könnyű visszafogni, hogy ne idő előtt adja ki magából az erejét.

A startot követően lovasa, az angol Gary Hind rögtön az élre tudott állni vele, és pozícióját meg is őrizte a kanyarban. Ez azért volt fontos pillanat, mert Pozsonyban az ezer méteres távot nem egyenes pályán, hanem egy 180 fokban visszaforduló szűk kanyaron keresztül futják, így aki kívülre kerül, sokat veszíthet. Overdose elsőként fordult a rövid, mindössze 400 méteres célegyenesre, ahol ugyan a többiek nagyon jöttek, de lovasa nem kért tőle többet, mint ami a győzelemhez feltétlenül szükséges volt.

Lovasát, az angol Gary Hind-ot zsokétársai a verseny előtt a PannoniaOverdose.hu tudósítójának jelenlétében froclizták, hogy tudja-e milyen másodiknak lenni, és tudja-e, hogy ma véget ér a karrierje, mert kikap, és soha többé nem kap jó lovat. A díjátadás után, amikor a többiek már a következő versenyre készültek, vagy éppen zuhanyoztak, Gary a serleggel a kezében egy hatalmas ugrással érkezett a zsokék öltözőjébe, és az egész épület beleremegett, amikor elkiáltotta Overdose nevét.

Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa a versenyt követő rövid sajtótájékoztatón megköszönte azt a feléjük áradó szeretetet amit mindenhol érzett, ahol csak megfordult, mert ez kellett ahhoz a kitartáshoz, hogy ez a kis csapat átvészelje azt a rengeteg bajt és valóságos pechszériát, ami őket érte az elmúlt 15 hónapban. Ez adott reményt arra, hogy lesz folytatás. Ilyen betegségből nemhogy győztesen nem szoktak visszatérni a lovak a versenypályára, hanem sok esetben olyan súlyosan torzul a pataszerkezetük, hogy járni se tudnak.

Forrás: pannoniaoverdose.hu