Kaotikus szükségállapot: nincs, ki gyógyítsa a szlovákokat

Nehezen áttekinthető, kaotikus és feszült a helyzet a szlovákiai kórházakban, miután több egészségügyi intézetben szerdán már nem jelentek meg munkahelyükön azok az orvosok, akik szeptemberben felmondtak munkáltatójuknak. Más intézetekben pedig a felmondások visszavonásának köszönhetően javult a helyzet.

Megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, mert mást mond az egészségügyi tárca, s mást az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ). Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter szerint szerda reggelig a mintegy kétezer-négyszáz szlovákiai kórházi orvosból, akiknek november harmincadikán lejár kéthónapos felmondási idejük, mintegy nyolcszáz fogadta el a kormány kompromisszumos béremelési ajánlatát, s a szerdai nap folyamán pedig további néhány tucatnyian. 

A szakszervezetek szerint ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, s a kompromisszumra hajlandó orvosok száma állítólag jóval kisebb. A nem egészen száz szlovákiai kórházban összesen mintegy hatezer-ötszáz orvos dolgozik.

Az eperjesi kórházban szerdán kilencven orvos nem jelent meg munkahelyén, aminek következtében az intézet több osztálya, működésképtelenné vált és zárva tartott.

Nagyszombatban hatvannégy orvos mondott fel, egyharmaduk munkahelyén sem jelent meg. A kórházigazgató közölte: a munkavégzésre való felszólítást rendőrségi úton kézbesítik az érintetteknek.

A pozsonyi egyetemi kórházban és Besztercebányán számos orvos beteget jelentett, s otthon maradt. Súlyos a helyzet Zsolnán, ahol kilencvenkét orvos nem vonta vissza felmondását. Az igazgató a nap folyamán hivatalos úton mindenki számára elrendelte a kötelező munkafelvételt.

Ugyanakkor Trencsénben a száznegyvennégy felmondás egyharmadát szerda délig visszavonták. A kórház ennek ellenére gondokkal küszködik. Több kórházban szerdán nem végeztek műtéteket.

Tekintettel a kórházakban december elsejétől fenyegető orvoshiányra a kormány hétfő este szükségállapot kihirdetéséről döntött, amely tizenöt kórházat érintene. A béremelésen kívül az orvosok a kórházak részvénytársaságokká való átalakításának leállítását, néhány szakmai ágazati probléma megoldását - például a kórházak kedvezőbb finanszírozását, a személyi normatívák rendszerének bevezetését - követelik. Kompromisszumként a kormány háromszáz eurós béremelést ajánl, míg a szakszervezetek hétszázhét eurós átlagos béremelést követelnek.

A szükségállapot bevezetéséről szóló kormánydöntés értelmében a munkahelyüket elhagyó orvosok büntetőeljárás terhe alatt munkavégzésre kötelezhetőek.

A szlovák egészségügyi miniszter a nap folyamán megerősítette: tárgyalások folynak a szomszédos országok szaktárcáival, hogy szükség esetén a határ menti kórházaik kezeljék a szlovákiai betegeket, illetve orvosokat küldjenek Szlovákiába.

A morvaországi kórházak közölték, készek fogadni a rászorulókat. Leos Heger cseh egészségügyi miniszter levélben biztosította szlovák kollégáját a segítségről. A cseh szakszervezetek viszont arra szólították fel az orvosokat, hogy legyenek szolidárisak tiltakozó szlovák szaktársaikkal.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a visegrádi országok egészségügyi vezetőinek találkozóját javasolta szlovák kollégájának a szomszédos országban kialakult "emberi erőforrás krízishelyzet" áttekintése, kezelése érdekében.

Ezalatt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt kéri a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormányfő segítségkérését, ne helyettesítsék ottani kollégáikat, "ne gyengítsék küzdelmüket".

Éger István, a MOK elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kamara és a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) is szolidáris a helyzetük jobbításáért küzdő szlovák kollégákkal, és példátlannak, megengedhetetlennek nevezte a szlovák köztársasági elnök intézkedéseit, amelyek értelmében "erőszakot alkalmaznak" az ottani orvosokkal szemben.

A kamara elnöke kifejtette: miután szombat reggel érzékelte a szlovák államfő "erőszakra felhívó bejelentését", előterjesztést nyújtott be az Európai Uniós Orvosok Állandó Bizottságánál. 

Ezt a deklarációt az uniós közgyűlés, majd egy nappal később valamennyi nagy európai orvosszervezet aláírta. Ennek nyomán közösen fejezik ki tiltakozásukat a szlovák elnök felhívása ellen, egyúttal felszólítják, hogy a helyzet megoldására kizárólag békés eszközöket használjon.

A hazai helyzetről szólva Éger István megjegyezte, hogy a magyar rezidensek háromezerben szabták meg a felmondólevelek aktiválásához szükséges limitet, s véleménye szerint ezt teljesíteni kell.

Ugyanakkor hangsúlyozta: megnyugtatónak ítélik, hogy a magyar döntéshozók nem szándékoznak szlovák kollégáik példáját követni és békés úton igyekeznek rendezni a magyar orvoskar egyre tarthatatlanabb helyzetét. Várakozással tekintenek a kedden bejelentett, a kormányzattal folytatandó tárgyalások elé - tette hozzá.

Éger István viszont azt is megjegyezte: az orvosok havi nettó százezer forintos bérjavítása százmilliárd forintot igényel, de a szerdán elfogadott költségvetési sarokszámokból nem látható ennek a forrása. "Minden ígéret dacára" továbbra is a törvényben garantált, közép- és hosszabbtávon leírt anyagi előmenetelt tartják elfogadhatónak.

Az Uzsoki kórházban történt állítólagos események kapcsán azt mondta: "az orvoskar, amely hivatása folytán gyógyításra esküdött, legalább ilyen mértékben köteles a bizonyíthatóan menthetetlen betegek szenvedésének tőle telhető legnagyobb mértékű enyhítésére".

Hozzátette, hogy ez a beteg és az orvos részéről egyaránt nagy bizalmat igényel, amely viszont alapjaiban rendült meg egy szerencsétlenül kommunikált, vélt vagy valós eset kapcsán.

A MOK mindenképpen megfontoltabb nyilvánosságra hozatalt és megfontoltabb médiaszereplést vár az ilyen jellegű ügyekben - közölte a kamara elnöke.

Éger István is szólt arról, hogy nem tudni, miért pont most került nyilvánosságra ez a történet. Ennek kapcsán viszont kiemelte: ha az ügy valóban megtörtént, akkor az, aki eddig hallgatott, bűnpártolást követett el, ha viszont nem történt meg, akkor rágalmazásról van szó.

A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Éger István azt mondta: nem tud arról, hogy az orvosi szaklapban megjelent cikk szerzője Márkus Attila Magyarországon orvosi tevékenységet végezne, a kamarának nem tagja.

(mti)